Még több katonát küld a NATO Koszovóba
A szervezet 500 brit katona Koszovóba vezénylését kérte az albánok és szerbek között fellángolt ellenségeskedések miatt. Csütörtök reggel már 100-150 NATO-katonát vezényeltek át Szerbiából a helyzet stabilizálására. Az erőszakos események csütörtökön is folytatódtak.
A brit védelmi minisztérium közleménye szerint Sir Michael Walker vezérkari főnök "tanulmányozza" a NATO 500 katona küldésére vonatkozó kérését. A minisztérium nem közölte, hogy az észak-atlanti szövetség pontosan mely fegyvernemekből kért brit erősítést. Nagy-Britannia jelenleg 260 katonát állomásoztat Koszovóban.
A NATO szóvivője szerint a korábban áthelyezett 100-150 katona már úton van Koszovó felé. A szervezet jelenleg 17 ezer békefenntartót állomásoztat Koszovóban és 12 ezret Szerbiában. Eközben rendkívüli ülést kezdtek a NATO-nagykövetek csütörtökön Brüsszelben, amelynek célja Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár szerint a véleménycsere.
Holger Kammerhoff tábornok, a koszovói NATO-erők, a KFOR parancsnoka felhatalmazást adott erő alkalmazására a tartományban folyó nagyszabású etnikai erőszak feltartóztatása érdekében. Pristinában kiadott közleményében a KFOR-parancsnok bejelentette: felhatalmazást adott az egységek parancsnokainak a megfelelő szintű erő használatára "katonáink biztonsága, az ártatlan emberek védelme érdekében és azért, hogy helyreállítsák a mozgásszabadságot Koszovó egész területén".
Csütörtökön is folytatódtak a szerdán kezdődött erőszakos események Koszovóban: Obilicban délelőtt felgyújtottak egy ortodox templomot, a helyi önkormányzat épületét és számos szerb lakóházat. A NATO békefenntartó erői és a koszovói rendőrség páncélozott járművekkel lezárta a város központját és több tucat szerb lakost kitelepítettek a Pristinától nyolc kilométer fekvő vegyes, albán, szerb lakosságú településről.
Az ENSZ-rendőrség illetékese szerint az erőszakos cselekményekben eddig 61 rendőr - köztük 40 ENSZ-rendőr - és 17 NATO-békefenntartó is megsebesült. Az ENSZ-hatóságok szerint egyes helyeken "a legrosszabbtól lehet tartani" a jelenlegi helyzetben. Csütörtökön a pristinai nemzetközi repülőteret is lezárták a békefenntartó erők.
Több mint 500 sebesült, 22 halott
A zavargások szerdán törtek ki elemi erővel az albán és szerb részre kettéosztott Mitrovicában, miután a tartományi ENSZ-igazgatás (UNMIK) illetékesei megtalálták két vízbe fulladt albán gyerek holttestét az Ibar folyóban. Az albánok azt állítják, hogy szerb fiatalok üldözték őket a folyóba, az eddigi nyomozás azonban nem erősítette meg ezt a feltételezést.
A mitrovicai zavargások után futótűzként terjedt át az erőszak a tartomány szinte minden szerbek lakta településre. Reggelre a koszovói városokban alig marad épen szerb templom vagy kolostor, valamennyit felgyújtották a dühödt albánok. A dél-koszovói Prizrenben leégett egy középkori pravoszláv templom és egy kolostor, e két ortodox műremek mellett lángok martalékává vált az ortodox papi szeminárium is.
Ugyanilyen sorsra jutottak a koszovói szerbek otthonai: az éjszaka folyamán a tartomány keleti részén fekvő Gnjilanéban minden szerb ház leégett, szerb otthonok tucatjai lobbantak lángra Kosovo Poljéban, Lipljanban, Caglavicába és számos más településen.
Rasim Ljajic, Szerbia és Montenegró emberi jogi minisztere a szerdai eseményekről szólva kijelentette: örökre el lehet temetni a többetnikumú Koszovó gondolatát, ha egyáltalán létezett valaha.
A miniszter szerint a nemzetek közösségének meg kell változtatnia Koszovóval szembeni politikáját a tartomány végleges státusával kapcsolatban. "A szerdai események világosan megmutatták, hogy az albánok nem csupán független, hanem tiszta etnikumú Koszovót akarnak" - mondta a muzulmán Ljajic, aki egyúttal bírálta a szerbiai incidenseket is, amelyek során felgyújtották a nisi és a belgrádi mecseteket.
Előre megtervezett etnikai tisztogatás?
Belgrád már szerdán megfogalmazta a gyanút, hogy nem spontán, hanem jól kitervelt akcióról, megszervezett etnikai tisztogatásról van szó, s most már az UNMIK is erre gyanakszik. Derek Cheppel, az UNMIK-rendőrség szóvivője szerint az albánok nyilvánvalóan előre kitervelték a zavargásokat. Korábban is voltak erőszakcselekmények, de ezúttal összehangolt akciókról van szó, az erőszak ugyanis szinte ugyanabban az időben kezdődött több településen - mondta.
A békefenntartók és ENSZ-rendőrök ahol tudták evakuálták a szerbeket. Az ENSZ-alkalmazottak elhagyták az UNMIK pristinai székházát is. Koszovóban reggelre csillapodtak az indulatok, de pattanásig feszült a helyzet, és bármikor ismét lángba borulhat a tartomány.
Belgrád kérésére az ENSZ BT a nap folyamán tartja meg Koszovónak szentelt rendkívüli ülését, s folyamatosan ülésezik a szerbia-montenegrói legfelsőbb védelmi tanács is. Boris Tadic védelmi miniszter közölte, hogy a hadsereg kész a koszovói szerbek védelmére kelni a BT 1244-es koszovói határozatával összhangban és a KFOR-ral egyetértésben.
Belgrádi elemzők nagy fontosságot tulajdonítanak a BT-ülésnek mondván, végleg bebizonyosodott, hogy az ENSZ és a NATO-vezette KFOR nem képes szavatolni a koszovói szerbek biztonságát, s útját állni a negyedik éve tartó etnikai tisztogatásnak.
Az éjszaka folyamán több szerbiai városban tüntettek a koszovói erőszak ellen, Belgrádban és Nisben felgyújtották a dzsámit. A fővárosi Bajrakli dzsáminál a nagy tekintélyű Amfilohije ortodox érsek próbálta hasztalanul nyugalomra inteni a rendbontókat.
Súlyos zavargások robbantak ki az Egyesült Államok belgrádi nagykövetségénél is, a rendőrség hajnalban könnygázzal és sokkoló bombákkal oszlatta fel a tömeget. Reggelre visszatért a nyugalom fővárosba, az amerikai külképviseletnél felborított és leégett szemetes konténerek, szanaszét heverő kődarabok tanúskodnak az éjszakai rendbontásról.
A Szerbia-szerte kitört tüntetésekben közel harmincan megsebesültek, a sérültek között vannak rendőrök és újságírók is. Dragan Jocic szerb belügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy a rendőrség a továbbiakban semmi toleranciát nem fog tanúsítani a rendbontók iránt. (MTI)
A NATO szóvivője szerint a korábban áthelyezett 100-150 katona már úton van Koszovó felé. A szervezet jelenleg 17 ezer békefenntartót állomásoztat Koszovóban és 12 ezret Szerbiában. Eközben rendkívüli ülést kezdtek a NATO-nagykövetek csütörtökön Brüsszelben, amelynek célja Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár szerint a véleménycsere.
Holger Kammerhoff tábornok, a koszovói NATO-erők, a KFOR parancsnoka felhatalmazást adott erő alkalmazására a tartományban folyó nagyszabású etnikai erőszak feltartóztatása érdekében. Pristinában kiadott közleményében a KFOR-parancsnok bejelentette: felhatalmazást adott az egységek parancsnokainak a megfelelő szintű erő használatára "katonáink biztonsága, az ártatlan emberek védelme érdekében és azért, hogy helyreállítsák a mozgásszabadságot Koszovó egész területén".
Csütörtökön is folytatódtak a szerdán kezdődött erőszakos események Koszovóban: Obilicban délelőtt felgyújtottak egy ortodox templomot, a helyi önkormányzat épületét és számos szerb lakóházat. A NATO békefenntartó erői és a koszovói rendőrség páncélozott járművekkel lezárta a város központját és több tucat szerb lakost kitelepítettek a Pristinától nyolc kilométer fekvő vegyes, albán, szerb lakosságú településről.
Az ENSZ-rendőrség illetékese szerint az erőszakos cselekményekben eddig 61 rendőr - köztük 40 ENSZ-rendőr - és 17 NATO-békefenntartó is megsebesült. Az ENSZ-hatóságok szerint egyes helyeken "a legrosszabbtól lehet tartani" a jelenlegi helyzetben. Csütörtökön a pristinai nemzetközi repülőteret is lezárták a békefenntartó erők.
Több mint 500 sebesült, 22 halott
A zavargások szerdán törtek ki elemi erővel az albán és szerb részre kettéosztott Mitrovicában, miután a tartományi ENSZ-igazgatás (UNMIK) illetékesei megtalálták két vízbe fulladt albán gyerek holttestét az Ibar folyóban. Az albánok azt állítják, hogy szerb fiatalok üldözték őket a folyóba, az eddigi nyomozás azonban nem erősítette meg ezt a feltételezést.
A mitrovicai zavargások után futótűzként terjedt át az erőszak a tartomány szinte minden szerbek lakta településre. Reggelre a koszovói városokban alig marad épen szerb templom vagy kolostor, valamennyit felgyújtották a dühödt albánok. A dél-koszovói Prizrenben leégett egy középkori pravoszláv templom és egy kolostor, e két ortodox műremek mellett lángok martalékává vált az ortodox papi szeminárium is.
Ugyanilyen sorsra jutottak a koszovói szerbek otthonai: az éjszaka folyamán a tartomány keleti részén fekvő Gnjilanéban minden szerb ház leégett, szerb otthonok tucatjai lobbantak lángra Kosovo Poljéban, Lipljanban, Caglavicába és számos más településen.
Rasim Ljajic, Szerbia és Montenegró emberi jogi minisztere a szerdai eseményekről szólva kijelentette: örökre el lehet temetni a többetnikumú Koszovó gondolatát, ha egyáltalán létezett valaha.
A miniszter szerint a nemzetek közösségének meg kell változtatnia Koszovóval szembeni politikáját a tartomány végleges státusával kapcsolatban. "A szerdai események világosan megmutatták, hogy az albánok nem csupán független, hanem tiszta etnikumú Koszovót akarnak" - mondta a muzulmán Ljajic, aki egyúttal bírálta a szerbiai incidenseket is, amelyek során felgyújtották a nisi és a belgrádi mecseteket.
Előre megtervezett etnikai tisztogatás?
Belgrád már szerdán megfogalmazta a gyanút, hogy nem spontán, hanem jól kitervelt akcióról, megszervezett etnikai tisztogatásról van szó, s most már az UNMIK is erre gyanakszik. Derek Cheppel, az UNMIK-rendőrség szóvivője szerint az albánok nyilvánvalóan előre kitervelték a zavargásokat. Korábban is voltak erőszakcselekmények, de ezúttal összehangolt akciókról van szó, az erőszak ugyanis szinte ugyanabban az időben kezdődött több településen - mondta.
A békefenntartók és ENSZ-rendőrök ahol tudták evakuálták a szerbeket. Az ENSZ-alkalmazottak elhagyták az UNMIK pristinai székházát is. Koszovóban reggelre csillapodtak az indulatok, de pattanásig feszült a helyzet, és bármikor ismét lángba borulhat a tartomány.
Belgrád kérésére az ENSZ BT a nap folyamán tartja meg Koszovónak szentelt rendkívüli ülését, s folyamatosan ülésezik a szerbia-montenegrói legfelsőbb védelmi tanács is. Boris Tadic védelmi miniszter közölte, hogy a hadsereg kész a koszovói szerbek védelmére kelni a BT 1244-es koszovói határozatával összhangban és a KFOR-ral egyetértésben.
Belgrádi elemzők nagy fontosságot tulajdonítanak a BT-ülésnek mondván, végleg bebizonyosodott, hogy az ENSZ és a NATO-vezette KFOR nem képes szavatolni a koszovói szerbek biztonságát, s útját állni a negyedik éve tartó etnikai tisztogatásnak.
Az éjszaka folyamán több szerbiai városban tüntettek a koszovói erőszak ellen, Belgrádban és Nisben felgyújtották a dzsámit. A fővárosi Bajrakli dzsáminál a nagy tekintélyű Amfilohije ortodox érsek próbálta hasztalanul nyugalomra inteni a rendbontókat.
Súlyos zavargások robbantak ki az Egyesült Államok belgrádi nagykövetségénél is, a rendőrség hajnalban könnygázzal és sokkoló bombákkal oszlatta fel a tömeget. Reggelre visszatért a nyugalom fővárosba, az amerikai külképviseletnél felborított és leégett szemetes konténerek, szanaszét heverő kődarabok tanúskodnak az éjszakai rendbontásról.
A Szerbia-szerte kitört tüntetésekben közel harmincan megsebesültek, a sérültek között vannak rendőrök és újságírók is. Dragan Jocic szerb belügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy a rendőrség a továbbiakban semmi toleranciát nem fog tanúsítani a rendbontók iránt. (MTI)
