Éhkopp
Az ebédmeghívást és a színházjegyek ajándékozását is tiltja az osztrák korrupcióellenes törvény, amelynek szigorán a kultúra finanszírozását féltők lazítani szeretnének.
Szelídíteni akarják a bécsi parlament őszi ülésszakán az idén januárban életbe lépett korrupcióellenes törvényt, mert bírálói szerint a szigor semmilyen mozgásteret, enyhítő körülményt nem hagyott. A nemzetközi nyomásra, a többi uniós országhoz képest későn született osztrák törvény az üzleti életben eddig teljesen magától értetődő ajándékozás, meghívás szinte minden formáját tilalmasnak minősíti. Alaphelyzetben az állami tisztviselőkre vonatkozik, de tiltólistára teszi az akár csak részben állami tulajdonú vállalatok - vasút, posta, állami televízió, távközlési társaság - menedzsereit és hivatalnokait is, és nem kíméli a gazdasági kamara, sőt a kórházak vezetőit sem.
Korábban számtalan hivatalosnak minősített reggelit, ebédet, vacsorát ettek végig ügyfeleikkel az érintettek, az idén azonban már vesztegetésnek minősül, ha a meghívó vállalkozás valamilyen módon függ a meghívott személyétől. Ha például egy cégnél adóellenőrzés folyik, az ellenőr még egy pohár vizet sem kaphat a vizsgált cégtől. Nem koccinthat a pályázóval az az állami funkcionárius, aki a tender odaítélésében részt vesz. S persze a tanárt sem hívhatják meg tanítványának szülei vacsorára, hiszen rajta múlik az osztályzat. Az ételt-italt törvényellenesen elfogadók akár három évig is ehetik a börtönkosztot, ha pedig a megvesztegetésnek minősített vendéglátás összege meghaladja a 3 ezer eurót, a penzum öt évig terjedhet. A vesztegető sem ússza meg, három évet kaphat.
Nemcsak az ebédmeghívásokat tizedelte meg a szigor, amelynek betartását jövő januártól külön ügyészségi akciócsoport is vigyázza. A reprezentáció másik fontos formája a meghívó kulturális és sporteseményekre, akár külön szervezett VIP-előadásra, akár ingyenjegyek formájában. A törvény legnagyobb vesztesének érzi magát a Salzburgi Ünnepi Játékok elnöke, Helga Rabl-Stadler, aki idén nyáron félreverte a harangokat. Az esemény mintegy 50 millió eurós költségvetésének 9 százalékát álló szponzorok - mint a német Siemens elektronikai cég vagy az osztrák Uniqa biztosítótársaság - állítólag a visszalépésen gondolkodnak. A Siemens eddig kétezer, az Uniqa 2500 jegyet vásárolt a salzburgi játékokra, és azokat szétosztotta a jelek szerint jelentős részben az államhoz kötődő ügyfelei között. Panaszkodnak a korrupcióellenes törvény mellékhatására a salzburgi vendéglátók is, a helyi szállodaszövetség vezetője szerint az idén a felére estek vissza a vállalati foglalások, a helyi Aranyszarvas étterem pedig a VIP-vendégek 120 ezer eurót fialó étkeztetésének mondhat búcsút. De megsínylette az új szabályokat az idei labdarúgó Európa-bajnokság is: az egyik főszponzor, az osztrák posta a szigor életbelépése után kénytelen volt visszaváltani a vendégeinek elővételben megvett belépőjegyeket.
A törvény módosítását követelők azzal érvelnek, hogy a kultúra szponzorálásának egésze kerülhet veszélybe. Az évente 43 millió eurót kitevő műpártolás közel fele képzőművészeti, zenei események támogatására összpontosul, ennek terén eddig 10 százalékos visszaesést jeleztek. A legtekintélyesebb komolyzenei intézmény, a Musikverein évente 30 ezer eurót kap az osztrák villamos művektől, a Verbundtól, amely eddig száz jegyre is igényt tartott 150 eurós egységáron. Ezekre az elővételben megvásárolt jegyekre ezentúl új vevőket kell keresni.
Mások a szabályozás kétarcúsága miatt dohognak. A törvény hatálya ugyanis nem terjed ki a képviselőkre, sem a szövetségi parlament, sem a tartományi képviselő-testületek tagjaira, ők továbbra is elfogadhatnak meghívásokat és ingyenjegyeket.
FÖLDVÁRI ZSUZSA / BÉCS