Február 24-én, minden bizonnyal Orbán Viktor szokásos napirend előtti felszólalásával indul a tavaszi parlamenti ülésszak, amely 25 ülésnap után, június 11-én ér véget, a kettő között pedig az Országgyűlés számos döntést hozna: több tucat új törvény elfogadását, meglévők módosítását tervezik, és egy sor olyan határozat is várható, amelynek részleteiről még semmit sem tudni azon kívül, hogy biztosan komoly politikai feszültséget okoznak majd, ráadásul nemcsak itthon, hanem az EU-ban is. 

A parlamenti munka menetrendjéről döntő Házbizottság csütörtöki ülésére készült, a HVG-hez eljutott javaslat szerint az első héten kétnapos ülést terveznek. A hétfőn 13 órakor kezdődőn a szezonnyitó Orbán-beszéd után – ahol kifejtheti a Fidesz–KDNP frakcióülésén már elmondott és a hétvégi évértékelőjén is biztosan szóba kerülő terveit különféle belső és külső, vélt vagy valós ellenségeivel szembeni terveiről – új fideszes képviselőként esküt tesz a dombóvári időközin győztes Csibi Krisztina. 

Az első ülésnapon a kormányfői antré után néhány, a jegybankot érintő személyi döntést is hoz még az Országgyűlés. Megválasztják a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsának egyik tagját – itt a március 5-én lejáró mandátumú Pleschinger Gyula utódjára kell gondolni. Az MNB felügyelőbizottságának elnökéről és tagjairól is szavaznak még hétfőn, majd a Kúria, az ügyészség, az Országos Bírósági Hivatal és a jegybank 2022-es, illetve 2023-as éves beszámolóit és néhány nemzetközi szerződés módosítását, valamint a Mi Hazánk képviselője, Dúró Dóra mentelmi ügyét tárgyalják. 

Február 25-én, a kommunista diktatúrák emléknapján megemlékezéssel indul a munka, majd vitáznak a képviselők például az itt élő vietnámiak honos népcsoporttá nyilvánításáról, ám a döntés már most borítékolható: nem lesznek hivatalosan elismertek, talán csak 40 év múlva. A március 3-i ülésnapnak nincs még végleges napirendje, de aligha húzható tovább a kormány gazdaságpolitikáját az utóbbi években élesen bíráló Matolcsy György utódlása, mivel a jegybankelnök mandátuma lejár, és Orbán már döntött az utódjáról is: Varga Mihály volt pénzügyminiszter, akinek mostanra a tárcája elveszítette az önállóságát. 

A tervek szerint az ülésszak a március 15-i nemzeti ünnep után folytatódik, és felpörgetnék a munkát: március 17-18-19-20-án és március 24-én is lenne ülés, majd két hét kihagyás után megint sűrű időszak jön, hiszen április 7-8-9-10-én és 14-én is terveznek ülést. A négynapos üléshetek nem ritkák, de májusban lesz olyan hét, amikor mind az öt napon dolgozni kell majd. Júniusban viszont már csak két nappal terveznek, a zárónap június 11-e lenne, vagyis 25 ülésnappal tervezik egyelőre a tavaszi ülésszakot. 

A jó előre leadott, így inkább jelzésértékű tavaszi törvényalkotási program 34 új jogszabály elfogadásával, módosításával számol, de több téma lesz ennél. Friss ötlet az Orbán által fenyegetően belengetett „szuverenitásvédelmi” törvénycsomag, amely civil szervezetek, a média és úgy általában a külföldi – a korábbi amerikai és a folytatódó brüsszeli – befolyásolási kísérletek ellen készülne, és amelyről még részleteket Kocsis Máté Fidesz-frakcióvezető sem árult el egyelőre, csak egy kormánybiztost emelgetett: 

Ugyan az előzetes jogalkotási tervben több nemzetközi szerződés elfogadása is szerepel, ám hiányzik belőle a közép-afrikai Csádba küldendő magyar katonai misszióról szóló. Elképzelhető azonban, hogy a magyar és a csádi kormány közötti, már tavaly szeptemberben Budapesten aláírt védelmi együttműködési megállapodás és a magyar kontingens jogállásáról szóló egyezség a csádi parlament jóváhagyása után a magyar törvényhozás elé kerül még tavasszal. Addig maradnak a kínzó kérdések: 

A tavaszi parlamenti szezonban a kormánypártok ismét hozzányúlhatnak a választási törvényhez is. Bár tavaly év végén Orbán Viktor elismerte, hogy „a kísértés mindig előjön”, azt állította, ezt nem tervezik. Ám ebben nem lehetünk biztosak, hiszen a tavalyi önkormányzati voksolás előtt csupán fél évvel írták át a fővárosi mandátumszerzés szabályait, Karácsony Gergelyt gyengítve. Ennél jóval több, politikai élet-halál kérdés a Fidesznek Magyar Péter és a Tisza Párt előretörésére választ adni – ha gazdasági repülőrajttal és jó kormányzással nem megy, akkor jogi bűvészkedéssel.

Erre jó példa volt az éppen néhány nappal Orbán fogadkozása előtt a parlamenten átvert változtatás, amely az amúgy a lakosságszám-változások miatt tényleg szükséges egyéni választókerületi határátrajzolásokkal már 2026-ra készülve inkább a Fidesznek kedvezett. Újabb térképészeti változtatásokra a törvényi tilalom miatt már nincs mód, de más is felmerülhet. Ugyan a határon túli választókerületek létrehozását a kormánypártok sietve cáfolták, ám ettől csak még hihetőbbé vált, hiszen

a Fidesz jelentős számú, a jelenlegi erőviszonyok közt akár a mérleg nyelvét is jelentő pluszmandátumot is szerezhetne azzal, ha a külhoni magyarok egyéni képviselőket is küldhetnének a magyar törvényhozásba.

Orbán Viktor választ tavaly júniusban

Túry Gergely

Közben az ellenzék is ötletel: a Jobbik a Mi Hazánk javaslatát vette elő a műveltségi cenzusról, de felmerült a Fidesznek kedvező győzteskompenzáció eltörlése, a kétfordulós választás visszaállítása vagy a választhatóság büntetlen előélethez kötése is. A javaslatokat szét lehet bontani a szükséges, jogtechnikai és a politikai célzatú változtatásokra. Utóbbinak általában két, olykor össze is mosódó fajtája van: az ideológiavezérelt ötletek, valamint a politikai haszon-, illetve szavazatszerzést célzók. De bármelyikről is van szó, mivel a választási törvény megváltoztatása kétharmados többséget igényel,

úgyis csak abból a javaslatból lesz jogszabály, amellyel a kormány és a Fidesz–KDNP egyetért – mert saját politikai hasznát látja benne, vagy több szavazatot remél tőle.

A tavaszi parlamenti szezon újdonsága lesz, hogy eggyel kevesebb ellenzéki frakció működik majd, mivel e héten megszűnt az LMP parlamenti képviselőcsoportja. Ez eddig is a legkisebb, minimálisan előírt ötfős frakció volt, és ez lett a veszte is: miután a pártból már tavaly ősszel távozott egyetlen egyéni képviselőjük, Csárdi Antal február közepén kilépett a frakcióból is, annak létszáma a minimális alá csökkent, és ezzel automatikusan megszűnt, képviselői pedig a független képviselők közé ülhettek át: