szerző:
Galiger Enikő
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

A gyereknevelés során felmerülhetnek kínos szituációk, amiket megúszni szinte lehetetlen. Zsigeri reakcióinkról sokszor érezhetjük, hogy nem az igaziak. Ezeknek az ösztönös reakcióknak a megváltoztatásában próbál segíteni az a hatrészes sorozat, amelyet a szexuális neveléssel foglalkozó, @hogyanmondjam profil alatt elérhető Instagram oldal készített Szél Dávid pszichológussal.

A sorozat minden videójában egy jelenet került terítékre, és a közreműködők arra keresték a választ, mire érdemes figyelni, mit kell észben tartani, amikor “élesedik” a helyzet.

A hat alaphelyzet az alábbi:

- óvodás korú gyerekek orvosost játszanak,

- kisgyermekkori maszturbálás,

- lányos fiúk, fiús lányok - avagy meleg-e a gyerekem?

szex közben rajtakapott szülők,

pornót látott a gyerek,

otthoni meztelenkedés.

Szél Dávid fő üzenete, hogy ezeket a szituációkat alapvetően meghatározza az, hogy előfordulásukig mit tettünk, hogyan viselkedtünk, milyen légkört teremtettünk, miről beszéltünk. “Nem csak úgy belecsöppenünk a gyerekünk életébe” – mondja. A gyerekek szexuális edukációja már babakorban elkezdődik: a pelenkázás, a fürdetés során, vagy hogy nevén nevezzük-e a dolgokat, testrészeket.

Ilyen légkörben könnyebb magyarázatot adni arra, hogy mi történt (például ha ránk nyit a gyerek szex közben), könnyebb visszautalni korábban megbeszélt, a gyerek által is ismert információkra. Ha egy-egy helyzetben nem tabusítunk, nem szégyenítünk meg, akkor a biztonságos otthoni közegben lehet kérdezni, lehet beszélgetni.

De a szexuális edukáció nem csak a szexről való beszélgetés – hívja fel a figyelmet többször is. Része kell legyen a szerelem, a szeretet, az érintés, a beleegyezés, a fehérnemű szabály megtanítása, a határok tiszteletben tartása, az elfogadás.

Szerencsés, ha a mi elveink egyeznek az intézményével is, ahová a gyermek jár – legyen az bölcsőde, óvoda vagy iskola. Érdemes utánajárni, rákérdezni, hogyan kezelik ott a helyzeteket, hogy tisztában legyünk vele, mi történik a gyerekünkkel napközben.

A pornóról szóló videóban a pszichológus felhívja a figyelmet arra is, hogy ma már nem kérdés, a gyerek fog-e találkozni ezekkel a tartalmakkal, mert fog. A kérdés, hogy mikor, milyen ismeretekkel. Tudja-e, hogy amit lát, az nem neki való, hogy kihez forduljon, ha olyasmibe fut bele, amitől megijed vagy amit nem ért.

Szorosan összefügg a kérdéssel az is, mennyi idősen és milyen körülmények között kap a gyerek okos készüléket a kezébe. Szél Dávid azt mondja, amíg csak lehet, tartsuk a szemünket a gyereken és az általa fogyasztott tartalmakon. Nem baj, ha az a szabály, hogy a készüléket el kell kérnie a szülőtől. Szabhat a szülő időkorlátot, és az is belefér, hogy ellenőrizze a betöltött oldalakat.

Ha a gyereknevelésben felbukkanó, tabuként kezelt kérdésekről és dilemmákról hallgatna beszélgetést, vagy esetleg kérdezne is a szakembertől, jöjjön el március 29-én, 18 órától a HVG Extra Pszichológia Szalonra, amelynek Szél Dávid lesz a vendége. További részleteket a programról itt talál.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

HVG Könyvek HVG Könyvek

"Annyiféle család van, ahány szín a szivárványban"

Férfiak gyermek nélkül című könyvében Tanács Eszter 16 gyermektelen és gyermekmentes férfivel készített interjút. Az alábbiakban ebből a könyvből közlünk egy szerkesztett részletet: a 33 éves Balázs történetét, aki párjával meleg férfiként próbál szülővé válni.

HVG Könyvek HVG Könyvek

A lányom ragaszkodik hozzá, hogy hercegnőnek hívjuk. Hol rontottam el?

A gyermekkor alatt végig arra biztatják a kicsiket, hogy a nemük által meghatározott játékokkal játsszanak, és a nemükhöz illőn viselkedjenek. Mi történik, ha úgy szeretnénk felnevelni a gyerekünket, hogy az érdeklődését és személyiségét ne a társadalom határozza meg? Mit mondanak erről a kérdéskörről neves feministák? Részlet a Mit tenne De Beauvoir? című könyvből.