Mutasd meg az iskolákat, és megmondom, milyen országban élsz. Így egyszerűsíteném le a francia társadalomtudós, Pierre Bourdieu állami tömegoktatásról szóló gondolatát, mely szerint az iskola alapvető funkciója a mindenkori politikai rendszer reprodukciója, integrálása és legitimálása. Az iskola tehát nemcsak munkaerőt képez, hanem a termelési viszonyokat is átadja, vagyis azt, hogy akik a hatalmon lévőket fenntartják, alávetett, kiszolgáltatott csoportok vagy partnerek. A gyerekek azt tanulják meg az iskolában, hogyan kell viszonyulni a hatalomhoz. A pedagógus egyszerre a hatalom mintája és a hatalom kiszolgálójának mintája.

Csányi Vilmos szerint az emberiség azért találta fel az iskolát, hogy ne legyenek a gyerekek láb alatt, miközben a felnőttek dolgoznak. Úgy tűnik, manapság a hazai oktatás megközelítőleg valóban csak ennyit tud, aminek már most súlyos következményei vannak. A gyors változások közepette rákmenetbe került magyar oktatás nem néhány évvel, hanem sok évtizeddel maradt le a 21. századi trendektől. Ez nemcsak a gyerekek fejlődésére és tudására van negatív hatással, hanem ezáltal a magyar oktatás jövőjéről és általában az oktatás jövőjéről sem lehet ugyanazon a szinten gondolkodni. Emiatt érthető, hogy egy magyar szakember tudathasadásos állapotba kerül, amikor az iskola jövőjéről kell írnia, és szívesebben fogalmaz meg lehetőségeket, mint megoldásokat.

Vissza Csányi Vilmos gondolataihoz: a nagy találmányok gyakran nem úgy hasznosulnak, ahogyan alkotóik elképzelik. Csányi – Bourdieu-höz hasonlóan párhuzamot vonva iskola és mindenkori hatalom között – úgy véli, az emberiség az iskolában tanul meg fellázadni a zsarnokság ellen. A tanár az autoritás, a szabadság korlátozója, és a gyerekek megtapasztalják, hogy a zsarnokot ki lehet játszani, lehet vele packázni, bár néha ez következményekkel jár. A zsarnok azonban nem tudja a büntetésekkel kordában tartani a tömeget. Így aztán a zsarnokokat elüldözték a népek, és megnyílt az út a demokráciák felé…

Ekkor azonban beütött a 21. század a maga technikai-természettudományos forradalmával és infokommunikációs világával, ami mindent megváltoztatott. Mindez olyan gyorsan történik, hogy az iskolák éppen úgy, ahogyan a társadalmi rendszerek, nem tudnak mit kezdeni a megváltozott környezettel. Jelenleg a bizonytalanság a legbizonyosabb, mert már a változás sem állandó, hanem gyorsul.

Tíz útravaló a holnap emberének

HVG Könyvek

- Minden gyermek számára biztosítani kell a jóllét legalapvetőbb elemeit: tiszta levegő, víz és energia, elfogadható lakhatás, megfelelő táplálkozás, egészséges életmód és létbiztonság.

- A minősítő-számonkérő szemléletről a megismerő-fejlesztő szemléletre váltással többet meg lehet tudni bárkiről, mert nem kell takargatni a gyenge oldalakat, így valódi ismeretekre épülhetnek a tervek.

- Ennek megfelelően a mai gyerekek és generáció diagnózisokkal történő felcímkézése helyett a korábbitól eltérő fejlődést, érdeklődést és motivációkat nem minősítésre kell használni, hanem a tanulási környezet optimalizálására.

- Az optimális környezet az, ahol egyértelmű és következetesen betartott szabályok segítenek eligazodni, valamint az egyéni haladást és a pedagógiai-pszichológiai célt összehangoló különböző, választható feladat-, kihívás- és tevékenységlehetőség érhető el.

- Ha a tanulásban és fejlesztő tevékenységekben a „kevesebb több” szabály érvényesül, akkor biztos alapokra építhetnek a gyerekek.

- Az idegrendszeri harmóniát, így a szenzomotoros működést és a végrehajtó funkciókat erősítő tevékenységek – mozgás, művészet, stratégiai játékok – a mindennapi élet részei, a kulturális alapok.

- Szükséges a háromdimenziós világ visszanyerése a mozgás és tevékenység, valamint a digitális eszközök – 3D-modellezés, tervezés, nyomtatás, robotika, virtuális valóságban tanulás – által.

- A tanulásnak átfogóvá és természetessé kell válnia. Vegyes életkorú csoportok, gyerekek, fiatalok és felnőttek hibrid, tehát személyes és online, egyéni, páros és csoportos formában, valamint papíralapon és digitális úton, egyéni haladási tempóban, egymástól tanulva, egymást tanítva fejlődnek egész életen át.

- A gyerekeknek életkoruknak megfelelően, de nagyon korán és folyamatosan az adatok, információk, ismeretek és tudás megkülönböztetésére, kritikai megközelítésére kell alkalmat adni a média megismerésével együtt.

- A bizonyosság hajszolása helyett a bizonytalanság és változás elfogadása és az ezzel való megküzdésre való felkészülés, valamint kérdések megfogalmazása, a kérdezni tudás legyen a tanulás alapvető célja.

A fenti cikk Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus Holnap című könyvbe írt fejezetének szerkesztett részlete.

A következő HVG Extra Pszichológia Szalonra a Holnap című könyv szakértő pszichológus szerzői közül hívtuk meg Dr. Csigó Katalint, Dr. Hevesi Krisztinát, Dr. Kapitány-Fövény Mátét és Dr. Lukács Lizát, hogy gyakorlati tanácsaikkal oldják a jövőszorongásunkat. Részletek és jegyvásárlás itt.