szerző:
Műértő

François Fiedler (azaz Fiedler Ferenc, 1921–2001) azon művészek közé tartozik, akik – mint Reigl Judit és Hantai Simon – külföldön váltak elismertté. Tény, hogy a tehetsége megvolt hozzá: afféle csodagyerekként tízévesen már Leonardo és Michelangelo műveit másolta, és még nem volt tizennyolc, amikor megbízták a kassai templom oltárának díszítésével, sőt munkáiból a Szépművészeti Múzeum is vásárolt. A Képzőművészeti Főiskolán előbb Szőnyi tanítványa, majd tanársegéde lett, s ösztöndíjak sorát nyerte el; 1948-ban például Párizsba – ahonnan már nem tért haza.

Francois Fiedler: Cím nélkül, 1956

A Magyarországon még figuratív műveket festő Fiedler 1951-ben ismerkedett meg Miróval, aki nemcsak befogadta műtermébe, hanem bevezette a baráti körébe, melybe Calder, Chagall, Giacometti, Braque, és a háború utáni második Párizsi Iskola néhány tagja is tartozott. Az akkor már absztrakt műveket alkotó művészt Miró mutatta be a korszak jelentős galeristájának, ő nevezte el „a fények festőjének”, s biztatta arra is, hogy munkáiban a szabad asszociáció és a tudatalatti felszabadítása vezérelje. Fiedler jelentőségét és elismertségét az is jelzi, hogy 2012-ben egyetlen európaiként szerepelt a Jackson Pollock születésének 100. évfordulójára megrendezett kiállításon New Yorkban.

A Hazatért művek című tárlaton 1956-tól a hetvenes évek végéig készült művei láthatók. Ez utóbbira azért nem mernék megesküdni, mert a kronologikus rendezési elvet követő kiállításon többségében cím és évszám nélküli vásznak sorakoznak. Fiedler ugyanis nem szeretett címet adni a munkáinak, sőt nem is szignálta és datálta azokat. Ahogy egy interjúban nyilatkozta: „Ne azért szeressék a képeimet, mert én festettem.” De így is kiolvasható egyfajta ív az ötvenes évek sötét tónusú műveitől kezdve a hatvanas évek tasiszta munkáin keresztül a hetvenes évek figurális elemeket – ívelt, körkörös és megszakított vonalakat, amorf testeket – is szerepeltető alkotásaiig.

Francois Fiedler: Cím nélkül, 1961

Fiedler műveinek egyediségét egyrészt a technika adja: a kaparás, a karcolás és a roncsolás alkalmazása, továbbá az egymásra rétegződő, reliefszerű, csurgatott és ráfröccsentett festék-, homok- vagy kavicsrétegek összekapcsolása. Nem használt palettát, és a színeket közvetlenül a gipsszel alapozott vászonra vitte fel. Műveit a hatvanas évek elejétől a szabadban, a házához tartozó nyitott hangárban készítette, kitéve őket a szél, a fagy vagy a napsütés hatásának. Ez a különleges szárítási elv adja munkáinak repedezett mázát, a különböző irányba folyó „festékpatakok” pedig úgy keletkeztek, hogy a falnak támasztott vásznat időről időre elforgatta.

Megjelent a Műértő októberi lapszámában

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
Az euró újabb próbája

Az euró újabb próbája

Ötször annyi szakma közül választhat egy magyar fiatal, mint egy német, de melyikük jár jobban?

Ötször annyi szakma közül választhat egy magyar fiatal, mint egy német, de melyikük jár jobban?

"Jön a furcsa zavart telefon, hogy valamiért mégse menjek" – interjú Bródy Jánossal

"Jön a furcsa zavart telefon, hogy valamiért mégse menjek" – interjú Bródy Jánossal

TGM: Ülepre, magyar!

TGM: Ülepre, magyar!

Merkel is közös európai haderőt akar

Merkel is közös európai haderőt akar

Újra felmentették a bíróság elé állított pécsi hajléktalant, a rendőrség fellebbezett – videó

Újra felmentették a bíróság elé állított pécsi hajléktalant, a rendőrség fellebbezett – videó