Az országos, középtávú előrejelzés szerint pénteken az ország nagy részén a változóan felhős ég mellett hosszabb-rövidebb időre kisüt a nap, majd délután megvastagszik a felhőzet. Reggel északkeleten még előfordulhat szitálás, gyenge ónos eső.

Napközben nem valószínű csapadék, az esti óráktól azonban észak felől egyre többfelé alakul ki eső, záporeső. Emellett többfelé megélénkül, északnyugaton meg is erősödik a szél. A legalacsonyabb hőmérséklet mínusz 1 és plusz 4 fok között alakul, de a hajnali órákban enyhébb idő lesz. A legmagasabb hőmérséklet általában plusz 7 és plusz 13 fok között valószínű, csak északkeleten lehet ennél kissé hűvösebb.

Szombaton nagyrészt erősen felhős vagy borult lesz az ég. Elsősorban északon, északkeleten várható eső. Néhol megélénkül a szél, északnyugaton egy-egy erősebb széllökésre is számítani lehet. A minimum-hőmérséklet plusz 1 és plusz 7, a legmagasabb nappali hőmérséklet plusz 8 és plusz 14 fok között alakul.

Vasárnap eleinte – a viszonylag sok felhő mellett – napos időszakok is lehetnek, estefelé már erősen felhős vagy borult lesz az ég. Estétől egyre többfelé várható eső, zápor. Helyenként megerősödik a szél. A leghidegebb órákban plusz 2 és plusz 8 fok között alakul a hőmérséklet. Nappal 8-15 fokig melegszik a levegő – olvasható az előrejelzésben.

Bonta Imre hozzátette, a jövő hét közepére lassan csökken a hőmérséklet. A 30 napos időtávra szóló – ezzel együtt bizonytalanabb – előrejelzés szerint január végén és február első napjaiban is az átlagosnál némileg magasabb vagy átlag körüli hőmérsékletre lesz kilátás. Az eső mellett pedig havas eső, hó is eshet. 

Az Európai Középtávú Előrejelző Központ modelljei szerint térségünkben február közepéig nem várható jelentős lehűlés.

Bonta Imre ugyanakkor arra is kitért, hogy az enyhe tél nem mondható általánosnak az egész kontinensen. Észak-Európában, valamint Kelet-Európa északi részén például komoly tél van, több helyen még nappal sem emelkedik mínusz 10 fok fölé a hőmérséklet.

A legfrissebb európai helyzetjelentés szerint a Skandináv-félszigettől a Kárpát-medencén át egészen a Földközi-tenger középső medencéjéig anticiklonális hatások alakítják az időjárást. A felsorolt tájakon napos, és erősen felhős, párás, néhol tartósabban ködös területek egyaránt előfordulnak, helyenként szitálás, hószállingózás is kialakul. A Brit-szigetek térségében örvénylő ciklon miatt Nyugat-Európa nagy részén erősen felhős, csapadékos, de az ilyenkor megszokottnál továbbra is enyhébb az idő. 

A Kelet-európai-síkság fölött is ciklon és a hozzá tartózó front határozza meg az időjárást. Ott is sok a felhő, és több helyen esik az eső, az északabbi tájakon havazik. A legmagasabb nappali hőmérséklet nyugaton és délen többnyire plusz 8 és plusz 16, a középső vidékeken plusz 2 és plusz 7 fok között változik.

A leghidegebb a kontinens északi területén van, ott napközben is mindössze mínusz 8 és mínusz 18 fok közé emelkedik a hőmérséklet, sőt Finnország északi részén mínusz 20, mínusz 25 fok is előfordul.