Ha hiányzik az alap © hvg.hu

Az alap súlyos hibákat rejthet, amelyeket kiszúrni nem egyszerű feladat, hiszen takart szerkezetről van szó. A problémára emiatt csak másodlagos jelekből, főleg a fő- és válaszfalak repedéseiből lehet következtetni. Az úgynevezett nyírási, azaz 45 fokos szögben kiinduló repedések mindenképpen gyanút keltenek, bár ezeknek is lehetnek egyéb okai: utalhatnak arra is, hogy az épületnek nincs megfelelő koszorúja, azaz merevítő szerkezete, ezért a ház kezd szétcsúszni. Alapozási hibára a vizesedés is utalhat, de árulkodóak lehetnek az épület közelében lévő süllyedések is. A járda elmozdulását például könnyen ki lehet szúrni, hiszen az eredetileg kifele lejtő járda a ház felé dől − hívja fel a figyelmet Sátori Sándor, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építéskivitelezési Tanszékének adjunktusa.

A nem megfelelő vízelvezetés is károkat okozhat, ezért meg kell győződni arról, hogy a vizet az épülettől kellő távolságra vezetik-e el, és ellenőrizni kell a csatornák épségét is. Az épület alá szivárgó víz egyenes következménye az altalaj átázása, és az alap károsodása.

Javítás aranyárban

Az alapot kijavítani nagyon nehéz, jól felkészült statikus és talajmechanikus szükséges hozzá. A problémát általában aláfalazással vagy az alap kiszélesítésével orvosolják, attól függően, hogy milyen típusú a probléma. Ha a gondot túlterhelés okozza, meg kell erősíteni az alapozási szerkezetet: körbe kell „köpenyezni”, vagy valamilyen egyéb módon növelni kell a teherbírását. Ha a problémát az okozza, hogy az altalaj elvesztette eredeti tulajdonságát, például átázott, akkor ennek okát meg kell szüntetni. A megoldás ez esetben a talaj injektálása, vagy más módon történő stabilizációja lehet. A javítások költségvonzata akár több millió forint is lehet, és nem is mindig gazdaságos; a munkálatok elvégzéséhez az épület padozatát fel kell bontani, hozzá kell nyúlni a szigeteléshez, a legtöbb esetben pedig ki is kell költözni a házból.

Az úgynevezett térfogatváltozó talajokra (például az agyagra) különösen oda kell figyelni, mivel ezek száradáskor és nedvesedéskor is duzzadnak, emiatt pedig állandóan mozognak. Az alap hibái kihatással lehetnek az épület csatlakozó szerkezeteire; nagyobb süllyedéseknél a falak repedésén túl a lábazatok is átrepedhetnek, és a szigetelések is elnyíródhatnak. A süllyedés önmagában még nem lenne probléma, hiszen ez az építkezés természetes velejárója, amivel számolni kell. Gond csak akkor van, ha az épület nem egyenletesen süllyed.

Áskálódjunk!

Az alapot tehát szemügyre kell venni, ha pedig a tulajdonos engedi, le is kell ásni mellette. Ekkor megnézhetjük a szerkezet anyagát, minőségét és állapotát, észrevehetjük az esetleges repedéseket, és a valós méreteket is kideríthetjük. Bár az alapnak 80–90 centiméter mélynek kell lennie, 60−70 éves házaknál az is megeshet, hogy egyáltalán nincs alapozás (ld. képünkön). Ha rendelkezésre állnak, segítséget nyújthatnak az épület tervei, és az azokhoz készített talajmechanikai vizsgálatok eredményei is: ezekben rögzítve van, milyen talajnemre és milyen módon történt az alapozás.

Tervezési hiba az alap esetében is lehetséges, megeshet például, hogy nem veszik kellőképpen figyelembe az altalaj tulajdonságait, esetleg statikailag alulméretezik az alapot. A tervdokumentációt tehát mindenképpen érdemes elkérni, bár arra is megvan az esély, hogy a ház nem a tervek szerint épült. Kivitelezéskor a nem megfelelő geometriai méret, azaz az alap vastagsága vagy mélysége, valamint a nem megfelelő betonminőség is jelenthet gondot. Felfedezhetőség szempontjából a kiviteli és tervezési hiba a jobbik eset: a repedések hamar megjelennek, és a hiba is viszonylag hamar „kijön” a házon.

Árulkodó jelek © hvg.hu

Az alap hibáját a nem megfelelő betonminőség és a cement kispórolása is okozhatja, ezért alapozáskor megéri próbakockákat készíttetni a fölhasznált anyagból, bevizsgáltatni, majd a beton szállítólevelével együtt eltenni. Ez utóbbin az is szerepel, hogy milyen minőségű betont hoztak ki, így a kockákkal egyetemben bizonyíték lehet egy esetleges perben.

Dominóelv

Régi épületeknél már nem a tervezési és kivitelezési hibák jelentenek gondot, hanem a megváltozott talajtulajdonságok. Ez több okból is megváltozhat: leggyakrabban egy későn észlelt csőtörés miatt ázik át a talaj, és emiatt csökken a teherbírása is. Előfordulhat az is, hogy egy meglévő épület mellé építkeznek, ennek következtében pedig egy nagyobb területnek változik meg a talajvíz-viszonya. Ezt úgy kell elképzelni, hogy a természetes talajvíz áramlási útjába építenek egy épületet, amely mögött feltorlódik a víz − magyarázza Sátori Sándor.

Az is előfordulhat, hogy a sokadik szomszéd építkezése okozza a problémát: egy nem megfelelő helyre épített támfallal például olyannyira be lehet avatkozni a talajvíz-viszonyokba, hogy 5−6 szomszédos épület is vizesedni kezd emiatt. Az ilyen esetek különösen bonyolultak; műszakilag ugyan lehet vizsgálódni, de jogilag mindezt nagyon nehéz bebizonyítani. A talajrétegek utólagos bolygatása is komoly veszélyeket rejt: a szomszédos telken végzett szakszerűtlen alapozási és földmunka, a meglévő alapok alábányászása, sőt, még a szomszédos épület elbontása is gondot okozhat.

Tartalmi partnerünk a BookmarkMedia ingatlanpiaci hírügynökség