Biztonságos otthon: hogyan tartsuk távol a betörőket?
Legnagyobb értékeinket sokszor egyszerűen csak lakásunkban tartjuk, ezért nem mindegy, hogyan védjük őket. Ötletek olcsón és drágán, ám mindenképpen hatásosan.
1. Bízzuk a szomszédra. Ha hosszabb ideig nem vagyunk otthon, kérjük meg a szomszédot, hogy minden nap ürítse ki a postaládánkat. Ha ezt elmulasztjuk, a levelesládánk egy-két nap alatt megtelik reklámújsággal, ami egyértelműen arra utal, hogy lakásunk üresen áll.
2. Garázs és tetőtér. Ha a padlástérből egyből be lehet menni a lakótérbe – ahogy a családi házak többségénél – gondoskodjunk a padlásfeljáró biztosításáról is, hiszen a tetőre létrával is föl lehet jutni, onnan pedig pillanatok alatt ki lehet rabolni a házat. A padlásajtóra ezért szereltessünk megbízható zárat és nyitásérzékelőt. Ugyanez természetesen a garázsra is vonatkozik.
betörőt?
3. Ne méregdrágán. A hagyományos bejárati ajtó nem ér túl sokat, mégsem kell egyből méregdrága biztonsági ajtóra cserélnünk. Ha nem ódzkodunk tőle, csináltathatunk elé rácsot is, hogy megvédjük, és egyben hozzáférhetetlenné is tegyük. Így már nem lehet könnyedén kifeszíteni az ajtót.
4. Mindent védjünk. Ha mégis a biztonsági ajtót választjuk, külön figyelnünk kell arra, hogy a zárszerkezet is védve legyen. Akármilyen jó minőségű ugyanis maga a zár, semmit nem ér, ha feszegetésre kifordul.
5. Minden szinten. Ne csak a három méternél alacsonyabban lévő ablakokat védjük, hanem a legfelső szintek nyílászáróit is. A lapos tetős házak felső emeleteire különösen ügyelnünk kell, mert a betörők függeszkedve pillanatok alatt bejuthatnak a lakásba.
6. Biztonsági fólia. Ha az ablakok védelmére rács helyett biztonsági fóliát használunk, figyeljünk arra, hogy a nyílászáróra kiegészítő reteszként kifeszítésgátló is kerüljön. Ennek hiányában az ablakot hosszabb csavarhúzóval vagy pajszerrel néhány másodperc alatt ki lehet nyitni.
7. Érzékelők palettája. Érdemes az egyszerű bejárati ajtóra szerelt riasztó mellé üvegtörés-, esetleg falbontás-érzékelőt is beszerelni, mivel ezek azonnal jeleznek, míg a hagyományos riasztó csak késleltetve kezd vijjogni. A mozgásérzékelők is csak akkor riasztanak, ha a behatoló már a lakásban van, pedig betörés esetén minden perc számít.
8. Ha van házikedvenc. Akkor sem kell lemondanunk a mozgásérzékelő riasztórendszerről, ha van háziállatunk: a modern, intelligens rendszerek már képesek megkülönböztetni a házi kedvencet az idegen betolakodótól. Egyrészt magasabbról kezdik a jeladást, másrészt pedig a testsúlyt és a hőkibocsátást is érzékelik, így össze tudják hasonlítani a különböző mozgásképeket.
9. Legyen fény. Ha huzamosabb ideig nem tartózkodunk otthon, automatizáljuk a világítást: szerezzünk be olyan konnektorba helyezhető állítható időkapcsolót, amely változó időpontokban hozza működésbe a lámpákat. Így azt a látszatot kelthetjük, hogy ott vagyunk a lakásban. Ugyanezt megtehetjük a rádióval is, persze csak akkor, ha a szomszédokat nem zavarja, hogy naponta egyszer-kétszer üvölt a zene.
10. Ne zárjuk be az ajtót! Sokan esküsznek erre a bizarrnak tűnő módszerre, mondván, aki be akar menni, az úgyis bemegy, legalább a méregdrága ajtót ne tegye tönkre. Másrészt a betörőnek gyanús lehet, ha az ajtóval nem kell bajlódnia, hiszen ez arra utal, hogy valaki van a házban - de legalábbis nincsen messze a tulaj.
Tartalmi partnerünk a Bookmark Media ingatlanpiaci hírügynökség
Elektronikus betörési technikák
A párthonlapfeltöréssel, úgy tűnik, a politika világát is elérte a digitális bozótharc. Szakértők szerint a számítógépes jelszólopási technikák nem vegytiszta digitális trükkök, a siker érdekében a legtöbb esetben a hagyományos bűnözői arzenált is bevetik.
