hvg.hu: „Még nem indult be teljes erővel az iskolakezdés előtti roham a fővárosi albérletpiacon: a forgalom ugyan élénk, de nem kell versenyt futni egy-egy lakásért. Főbérlős lakásokra már csak a kispénzűek fanyalodnak, egyedül viszont 50 ezer alatt nemigen lehet lakást találni.” Mit szól a hét híréhez?

M. T.: Iskolaszezon előtt nyilvánvaló, hogy megnövekszik az albérletkeresők száma, ám hozzáteszem, hogy aki egy kicsit is jobb módú és hosszú távon gondolkodik, az inkább vásárol. Egyre többet találkozom azokkal a szülőkkel, akik Budapesten tanuló gyermekük számára ingatlant vesznek, akár úgy is, hogy ketten-hárman összeállnak. Az ilyen ingatlanokat a tanulmányok végeztével értékesítik, és még így is jobban járnak, mint az albérlettel.

A bérletárak 1200–1800 forint körül alakulnak négyzetméterenként, ami alapvetően azt jelenti, hogy egy 30 négyzetméteres lakás bérleti díja átlagosan havi 45 ezer forint. A nagyobb lakások fajlagos, négyzetméterre jutó bérleti díja általában alacsonyabb. Az albérleti díj tehát egyáltalán nem olcsó, egy diáknak kifizetni szinte lehetetlen, kell hozzá a szülői támogatás. Az is megoldás lehet, ha több diák összeáll. Sokszor négyen-öten bérelnek egy-egy lakást, teljesen függetlenül attól, hogy ismerik-e egymást.

hvg.hu: Milyen ingatlanbefektetést ajánl az intézményi és a kisbefektetőknek?

M. T. : Kisbefektetőknek változatlanul lakásvásárlást javaslok, tekintettel arra, hogy a lakáshitel állományok egyre növekednek. Spanyolországban már van olyan hitelkihelyező bank, amely e miatt csődbe is ment. A hitelállományok növekedése azt fogja eredményezni, hogy a befektetések ingatlanba kerülnek majd, ami később ingatlanár-emelkedéssel is járhat. A téglaépítésű kislakások vétele és kiadása mindenképpen praktikusnak tűnik, ezek jobban bérbe is adhatóak, mint a nagyobb ingatlanok.

Nagybefektetőknek az ipari ingatlanok piacára hívnám fel a figyelmét. Az ilyen ingatlanokat többféle módon is lehet hasznosítani: hasznosítható akár maga a telek raktárként, de lehet rá bármilyen felépítményt, akár irodaházat is építeni. Az ipari ingatlanok beépíthetősége lényegesen magasabb szokott lenni, általában 45 százalékos, de akár meg is haladhatja ezt. A másik lehetőség különböző területek felvásárlása önkormányzatoktól. Ezeken az ingatlanokon fejlesztési területeket lehet kialakítani, és akár lakóparkot is lehet rájuk építeni. További lehetőség a régi kastélyok és kúriák megvásárlása – különösen külföldi nagybefektetők számára. Bár a régi épületek állaga nagyon rossz, érdemes ebbe is pénzt fektetni, hiszen az egy-két hektáros területen álló stílusos ingatlanok rengeteg lehetőséget rejtenek. Persze figyelembe kell venni, hogy a rekonstrukciót csak a műemlékvédelmi előírások figyelembe vételével lehet elvégezni.

Az Ingatlanguru:

Mireisz Tibor (51) a Magyar Ingatlan Tanács és a Magyar Ingatlanközvetítők Országos Szövetségének alapító Mireisz Tibor tagja, az Ingatlanosok Magyarországi Érdekképviseleti Egyesületének elnökhelyettese, a Füti Omega Ingatlaniskola gyakorlati oktatója. Rendelkezik a Füti Omega Ingatlaniskola felsőfokú ingatlanértékelő képesítésével, és elvégezte a Füti Omega műemlék értékbecslő, valamint termőföld értékbecslő felsőfokú továbbképzését is. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mérnöktovábbképző Intézetének felsőszintű ingatlan-értékbecslő képesítésével is rendelkezik. Jelenleg a Nyugat-Magyarországi Egyetem andragógia szakán végzi tanulmányait