hvg.hu: „Egy Sanghajhoz közeli szigeten építészek, mérnökök és fejlesztők egy új város építésének előkészületein dolgoznak. A világ első önálló ökovárosáról van szó, amely félmillió embernek ad majd otthont.” Mit szól a hét híréhez?

K. D.: Meglepődve olvastam, hogy ilyen nagyságrendű beruházast természetvédelmi terület szomszédságában akarnak megvalósítani. Nálunk a környezetvédők bizosan nem engednének meg egy ilyen berzházást, amellett, hogy alapvetően öröm ezt nézni. Más kérdés, hogy három éve voltam Sanghajban, és azt tapasztaltam, hogy óriási, korszerű, vadonatúj lakótelepeket építenek, családi házakat és tömbházakat egyaránt. Az épületek ugyanakkor üres lakásokkal voltak tele, mert a kínaik jövedelme nem teszi lehetővé ilyen ingatlanok megvásárlását. Mivel a környezetbarát beruházások hosszabb távon térülnek meg, ebben az esetben az induló költségek, így a lakások árai is magasabbak lesznek az átlagosnál. Véleményem szerint az értékesítés emiatt problémás lehet.

Ilyen nagyságrendő ököváros még nem épült, bár hasonló elven működő lakóparkok már léteznek. Németországban pédául sok helyütt földhővel oldják meg a fűtést, és Svájvban is vannak olyan városok (például Zermat), amelyekbe nem lehet autóval behajtani. Ezek azonban meg sem közelítik a sanghaji beruházás nagyságrendjét. Ekkora volumenű fejlesztést nagyon kockázatos mocsaras területen, védett madárfajok szomszédságában végezni. Európában hasonló helyen nem is engedélyezik a szélturbinák fölállítását.

hvg.hu: Milyen ingatlanbefektetést ajánl az intézményi és a kisbefektetőknek?

K. D. : Ha jól néztem, a megszólalók közül én vagyok az első, aki vidéki befektetési lehetőséget javasol: véleményem szerint vannak olyan vidéki városok, ahol a lakóingatlanok piacán nincsen olyan nagy túlkínálat, mint Budapesten. Egészen más igénye van például egy egyetemi városnak, ahol kisbefektetők is meg tudnak jelenni a piacon, mint azoknak a kisebb településeknek, ahol csak az állandó lakás és a tulajdonszerzés lehet a hosszú távú cél. Ez utóbbi helyeken ezért nem túl szerencsés lakóingatlanba pénzt fektetni. Jobban járnak azok, akik rehabilitáció alatt álló területeken olyan használt lakásokat vásárolnak alacsony áron, amelyeket felújítás után magasabb összegért el tudnak adni. Az egyetemi városokban az ilyen lakások könnyen ki is adhatóak.

Nagybefektetőknek a kormányzati negyed költözése nyújt lehetőséget, pontosabban a régi épületek hasznosítása. Bár az ingatlanok többsége lelakott és jelentős felújításra szorul, erre a funkcióváltás miatt amúgy is szükség lenne. A belváros legszebb helyein például nagyon szép épületek szabadulnak fel.

Mivel az uniós támogatásokból lehívható összegek egy része vidéki fejlesztési pólusokba kerül, elkerülhetetlen az is, hogy vidéken is épüljenek irodaházak és szállodák.

Az Ingatlanguru

Keresztély Dezső (59) okleveles építész technikusi, valamint városgazdasági mérnöki végzettséggel    rendelkezik. Elvégezte az amerikai ingatlankezelők nemzetközi minősítő CPM szakértői tanfolyamát, ahol okleveles nemzetközi ingatlanszakértői oklevelet szerzett. Középfokú ingatlanközvetítői és értékbecslői, társasházkezelői középfokú és ingatlankezelői felsőfokú oklevéllel, ingatlanvagyon-értékelő és közvetítő felsőszintű szakképesítéssel is rendelkezik. „É” építész műszaki ellenőri szaktanfolyamot is végzett, magasépítési és ingatlanforgalmi igazságügyi szakértő. A Magyar Ingatlan-gazdálkodók Szakmai Szövetségének (MIGSZ) elnöke, a Magyar Ingatlan Tanács (MIT) alelnöke.