Annak ellenére, hogy a kiskereskedelmi forgalom a fogyasztói bizalommal párhuzamosan ötéves mélypontját érte el 2007-ben, a legtöbb kiskereskedelmi terület átadása mégis az elmúlt évre esett 1996 óta Magyarországon. Összterületük átlépte a a 2,7 millió négyzetmétert. A további nagyütemű fejlesztéseket azok a piaci elemzések prognosztizálják, amelyek szerint Magyarország az EU átlagához képest 26 százalékkal még mindig el van maradva az ezer lakosra jutó kiskereskedelmi területek tekintetében. Csörgő Anita, a Colliers International ingatlanügynökség budapesti kiskereskedelmi divízióvezetőjének elemzése szerint a kiskereskedelmi fogyasztás 50 százalékos növekedése várható a következő 10 évben, miköben újabb nemzetközi márkák és kereskedelmi láncok lépnek a piacra.

Aréna Plaza és bővülő Árkád: kemény a verseny
A bevásárlóközpontok, a kiskereskedelmi üzlethelyiségek és nemzetközi márkák terjeszkedése töretlenül folytatódik úgy a fővárosban, mint vidéken. A 64 ezer négyzetméteres Aréna Plaza 2007 novemberi, kissé rázós átadása után januárra rendezte sorait, és a központ jól működik még akkor is, ha a kisebb kereskedők egyelőre nem érik el a várt forgalmat: az elemzés szerint azonban hosszú távon nőni fog a bevétel. Mára a plaza minden kiskereskedelmi egysége megnyílt (a hivatalos megnyitásra csak 80 százalékos készültségi szinten álltak még), és ráadásul nem csak a bevásárlóközpontokban megszokott bérlői mixet kínálja a közönségnek, hanem olyan új szereplőknek a piacra lépésében is segédkezett, mint a Stradivarius, Bershka, Pull and Bear and Oysho. Összességében jó üzletet remél az az angol ingatlanbefektetési alap, amely a nyitás előtt két hónappal 390 millió euróért megvásárolta az ingatlant (érdekességképpen a francia Bouygues által még 1998-ban indított fejlesztést 2005-ben a Plaza Centers Group vette meg 21 millió euróért, majd 2006-ban folytatva a beruházást 18 hónappal később sikeresen adta tovább az angol befektetőnek).

Az alig 3 kilométerre, az ECE tulajdonában levő Árkádot nem térítette el az új versenytárs megjelenése sem attól, hogy a tervek szerint 2010-re átadják a bevásárlóközpont következő 17 ezer négyzetméteres ütemét. Az üzlethelyiségekre már most kétszeres, háromszoros túljelentkezés tapasztalható. A következő két évben pedig még két további szereplővel is bővülhet a piac.

Bérlői lelkesedés a 4-es metró mentén

Corvin Átrium

Az ING fejlesztésében megvalósuló – a Móricz Zsigmond tér közelében épülő – Újbuda City Centre-ben már most két-háromszoros túljelentkezés mutatkozik. A Ferihegyi út mentén, a 3-as metró megállójánál az R-Co fejlesztése, egy 55 ezer négyzetméter alapterületű bérbeadható területtel rendelkező bevásárlóközpont építése is elkezdődött. Ez a projekt egyben Kőbánya közlekedési csomópontjának fejlesztését is magában tartalmazza (busz-, metro-, vonatállomás, P+R). A közelmúltban a Futureal bejelentette, hogy a 2010-re tervezett átadás előtt sikerült értékesítetnie a Corvin Átrium bevásárlóközpontot. Ez az épület része Közép-Európa legnagyobb városmegújítási programjának, amelynek keretében több mint 3 ezer apartman és 150 ezer négyzetméter irodaterület valósul meg.

A fentieken túl egy lengyel ingatlanfejlesztő tervei alapján a XIV. kerület is új városközponttal gyarapodik majd, ha elkészül a 60 ezer négyzetméteres Mundo projekt. A 4-es metró késése ellenére, amelynek megállóját ide tervezik, a beruházás halad. A 4-es metróvonal másik végállomásán, a XI. kerületben 2012-ben tervezi a Futureal a 35 ezer négyzetméteres bevásárlóközpont átadását.

Bajban az előző áruház-generációk

Eközben Budapest több sikeres bevásárlóközpontja – többek között a Mammut, aWestEnd City Center és az Europark – eléri a tinédzserkort. Ezek menedzsmentje nem kis kihívás elé néz a lejáró bérleti szerződések újratárgyalását, a bérlői-mix és a versenyképesség fejlesztését illetően, hiszen meg kell küzdeniük a piacra lépő harmadik generációs bevásárlóközpontokkal. A legnagyobb nehézséget az okozza számukra, hogy a kisebb átlagos alapterületet, viszonylag magas átlagáron bérlő kereskedői összetétellel rendelkeznek. Az újonnan piacra lépő divatmárkák forgalmazói – például a Peek und Cloppenburg, a H&M vagy az Inditex Csoporthoz tartozó márkák – azonban nagy alapterületű, jellemzően 300-700 négyzetméteres üzleteket preferálnak alacsonyabb bérleti díjakkal. (Ezeket az igényeket az első és második generációs bevásárlóközpontok, a maguk 200 négyzetméter körüli átlagos üzletméretével nem tudják kielégíteni).