Rögtön kezdjük egy sommás megállapítással: 15,6 millió forintot ér egy átlagos, téglaépítésű társasházi lakás az országban. Ez a 269 ezer forintos fajlagos árból és az 58 négyzetméteres átlagméret szorzatából adódik. A legmagasabb átlagos négyzetméterár természetesen Budán adódik (366 ezer forint), míg ez a pesti kerületekben már valamivel 300 ezer forint alá csökken. A megyeszékhelyeken még lejjebb megy az átlagár, több mint százezer forinttal, 182 ezerre. Az „egyéb település” kategória nagyon vegyes, hiszen olcsó kisfalvaktól, középvárosokon át, magas presztízsű agglomerációs és üdülőtérségek tartoznak ide. Itt 201 ezer forint adódik átlagosan, négyzetméterenként. A különbség tehát majdnem pontosan kétszeres a legolcsóbb és legdrágább területkategória között.

Lakásméretet tekintve, az országos mutatótól a budai kerületek térnek el jelentősebben: a felmérés alapján 64 négyzetméteres átlaggal. Mindenhol máshol 55-58 négyzetmétert kalkulált az irodahálózat. (Pesten egyébként 17 és 222 négyzetméteres lakás is bekerült az adatbázisba.) A legmagasabb átlagos négyzetméterár és legnagyobb méret szorzataként egy budai átlaglakás árára kapjuk természetesen a legdrágább értéket, 23,4 millió forintot. A másik végletet a megyeszékhelyek jelentik, ahol csak hajszállal kúszik 10 millió forint fölé az átlagár.

 

Panellakások esetében, az országszerte hasonló típuslakások miatt jóval egyöntetűbb a kép. A lakótelepi lakások méretében 27 és 84 négyzetméter a két véglet. Az országos átlagot az 1+2*fél szobás 54 négyzetméteres típus jelenti.

Árban is viszonylag kicsi a szóródás. Az országos átlagot a 188 ezer forint/négyzetméter fajlagos ár képviseli. Ezen belül is a legolcsóbbak a megyeszékhelyen lévő panelek, 156 ezer forintos átlaggal, míg Budán 222 ezer forint ez a mutató. Érdekes, hogy míg a megyeszékhelyeken mindössze 17 százalékkal magasabb egy téglalakás egy négyzetméter-re jutó átlagára egy panelénél, a budai oldalon már 65 százalék a különbség. Összárban pedig majdnem kétszeres az arány. A legdrágább természetesen a budai átlagpanel, 12,2 milliós árral. Pesten 10,8, a megyeszékhelyeken pedig 8,4 millió a tipikus ár. Így adódik a 10,15 milliós országos átlag.

 

A legnagyobb különbségek természetesen az igencsak sokszínű (gondoljunk csak a kis falvak hatvanas években épült tipikus „kockaházaira”, illetve a kacsalábon forgó, úszómedencés budai villákra) családi-, iker- és sorházas kategóriában adódnak. Itt az országos átlagár a panelénél csak egy kevéssel magasabb, 197 ezer forint/négyzetméter. A két véglet természetesen az „egyéb település” kategória 175 ezer forinttal, míg Budán ez a mutató 389 ezer forint. A pesti átlagár ennek kétharmada, a megyeszékhelyi pedig mintegy fele.   

Az átlagméretben is a budai kerületek emelkednek ki. Míg az ország többi részén 100-110 négyzetméter között alakul a mutató, Budán 176 négyzetmétert kaptunk. Az országos átlag 112 négyzetméter. A fajlagos ár és a méret átlagait összeszorozva a házak összáráról kapunk információt. Itt az „egyéb települések” 19,25 millió forintja áll szemben a budai 68,5 millióval. A különbség több mint három és félszeres. A 22,1 milliós országos átlagnál a megyeszékhelyi mutató majd’ kétmillióval kevesebb, a pesti kerületek viszont négymillióval drágábbak.