A kamara kiemelte: ha a földek parlagfűvel fertőzöttek és használóik láthatóan nem tettek még semmit ellene, júliustól egy törvényi rendelkezés szerint igen komoly bírságot fizethetnek, területnagyságtól függően 15 ezer forinttól akár 5 millió forintig.

A parlagfű - amelynek magvai több évtizedig a talajba temetve is megőrzik csírázóképességüket, tövenként 3.000-4.000 magot nevel, pollenjét 100 kilométeres távolságba is elsodorhatja a szél - virágzati bimbóit július környékétől kezdi fejleszteni. A jogszabály szerint a bimbó kialakulását is meg kell akadályozni, ezért jelöli meg a törvény a június 30-i határnapot.

A közlemény szerint azok, akik az előző években parlagfűvel erősen fertőzött területeken gazdálkodtak, az idén is számíthatnak ellenőrzésre. A Magyar Agrárkamara aláhúzta: ha a hatóságok azt látják, hogy a földhasználó és tulajdonos nem végezte el a védekezést, közérdekű védekezést rendelnek el. Erről nem kell előzetesen - ahogy az ellenőrzésről sem - értesíteni az érdekeltet. A hatóság és a kaszálást végző megbízott vállalkozó az érintett területre beléphet, lezárt területet felnyithat és azon dolgozhat az ott tartózkodók akarata ellenére is. Sőt, amennyiben a parlagfű elleni közérdekű védekezést kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, a kaszálást abban az esetben is elrendelhetik, ha a kultúrnövény tőszáma nem éri el az agronómiailag indokolt tőszám 50 százalékát és a terület több mint 30 százaléka parlagfűvel borított. Az okozott kárért a földhasználó kártalanításra nem tarthat igényt.
 
A védekezés költségeit 15 napon belül be kell fizetnie a mulasztás elkövetőjének, késedelem esetén a jegybanki alapkamat kétszeresével növelt összegben. Az összeg adók módjára behajtható, erről az APEH gondoskodik. Ha az ingatlan közös tulajdonban (osztatlan közös tulajdon esetén) van, akkor a költségek megtérítéséért valamennyi tulajdonos egyetemlegesen felelős. Ezen felül a földhasználót további szankcióként egyes agrártámogatások részétől vagy egészétől is eltilthatják a hatóságok.