Ahhoz, hogy valaki jelzáloghitelt igényelhessen, először is rendelkeznie kell ingatlannal. Az ingatlanról hivatalos értékbecslést kell készíteni, ez feltétele a kölcsön igénylésének. Az értékbecslést a bank rendeli meg az értékbecslő cégtől, ennek a díját az ügyfél közvetlenül az értékbecslőnek fizeti a helyszíni szemle alkalmával.

Az értékbecslés ismeretében dönt arról az ügyfél, hogy benyújtja-e a kölcsönigényét. Ehhez kapcsolódóan be kell nyújtania a személyes iratainak másolatait, bankszámlákat és jövedelmeket igazoló dokumentumokat. A hitelbírálat során a bank figyelembe veszi mind az ingatlan értékét, mind az ügyfél jövedelmi helyzetét, ezek függvényében határozza meg, mekkora kölcsönt nyújt egy ügyfél részére. 

Pozitív döntés esetén szerződést kell kötni a bankkal, majd ezt a szerződést egy közjegyző által közokiratba kell foglalni. A szerződések aláírása után kell összegyűjteni a folyósításhoz szükséges dokumentumokat. A folyósítás alapfeltételei között szerepel az ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítás megkötése és a bankra történő engedményezése is.

A hitelminősítés folyamata

A hitelminősítés két részből áll, az ingatlan értékeléséből, illetve az ügyfél vizsgálatából.

Az ügyfél minősítése bankonként eltérő lehet. Az UCB megnézi az ügyfél jövedelmi helyzetét, a háztartásának körülményeit, demográfiai adatokat, fizetési szokásokat, elvégzi a KHR lekérdezést. Ezen kívül szükség lehet egyedi vizsgálatokra, egyedi körülmények figyelembe vételére is attól függően, milyen konstrukciót és bírálati módot választott az ügyfél. A jövedelmi helyzet, illetve a háztartás egyéb adatai alapján megállapításra kerül, hogy mekkora lehet az ügyfél havi maximális terhe (levonva belőle a már meglévő és továbbra is fennmaradó terheit). Ez alapján kerül kiszámításra az ügyfél maximális hitelezhetőségi limitje. Az ingatlan értéke alapján határozzuk meg a fedezeti limitet és a kettő közül a kisebb lesz az a valós limit, ameddig az adott ügylet és az ügyfél az adott körülményekkel hitelezhető.

Szükséges dokumentumok: jövedelemigazolások, bankszámlakivonatok, az ingatlan tulajdoni lapja, hitelkiváltás esetén a hitelkiváltáshoz kapcsolódó speciális dokumentumok.

Finanszírozási arányok: márciustól lakáscélú ingatlan esetén max. az ingatlan befogadási értékének 80%-a lehet, hitelkiváltás esetén max. 75%-a, szabadcélú kölcsönök esetén max. 70%-a.

Illetékek

2010. január elsejétől változott a lakásvásárlás során fizetendő illeték mértéke. Ennek értelmében 4 millió forintig 2%, valamint a 4 millió forint feletti részre 4% illetéket köteles fizetni a vásárló. Bizonyos esetekben illetékmentességet is kaphat a vevő, ha pl. új lakást vásárol. Ilyen esetekben 15 millió forintig illetékmentes a vásárlás, az efeletti részre pedig 4%-os illetéket kell fizetni.

Ha van már lakásunk, amelyet el akarunk adni és helyette egy másikat venni, akkor az illeték alapja a vásárolt és eladott lakások forgalmi értékének különbözete lesz. Feltétel, hogy az új lakás vásárlása és a régi eladása között maximum egy év telhet el.

További illetékkedvezmény illeti meg azt a vevőt, aki még nem töltötte be a 35. életévét, első lakását vásárolja, és ennek a megvenni kívánt ingatlan forgalmi értéke nem haladja meg a 8 millió forintot. Ebben az esetben az illetékkedvezmény mértéke 50%, de maximum 40 ezer Ft.

Az adásvételi szerződések buktatói

Minden esetben úgy kell adásvételi szerződést kötnie az ügyfélnek, hogy már kiválasztotta a kölcsönnyújtó intézetet, mivel ezt meg kell jelölni a szerződésben. Minden hitelező megállapít egyéb kötelező tartalmi elemeket is, melyeket bele kell foglalni a szerződésbe (pl. folyósítás feltételei, stb.), így előre meg kell tudni, mik ezek az elvárások ahhoz, hogy később módosítani kelljen az adásvételi szerződést, mert azt a bank nem fogadta el. Ráadásul nem kell az eladót is duplán az ügyvédhez rángatni egy esetleges módosítás miatt.

Cikkünket az UCB Ingatlanhitel Zrt. támogatta