Nyílt vízen akar úszkálni valaki a száraz, örökké vízhiánnyal küszködő észak-kazahsztáni sztyeppén? Csak tessék - az új kazah főváros legújabb büszkeségében, a világ legnagyobb sátrában azt is lehet. A Han Satirt, amelyet török építői a "sátrak királya" néven emlegetnek, egy százötven méter magas, ferde oszlophoz rögzített kábelrengeteg tartja. Tervezője a világhírű brit építész, Norman Foster, aki botanikus kerteket, golfpályát, strandokat varázsolt belé, és olyan anyagokat használt, hogy a sátor ellenálljon a szélsőséges, nagy hőingadozások jellemezte sztyeppei időjárásnak.

A város, amelynek a Han Satir új szimbólumává vált, Nurszultan Nazarbajev államfő ajándéka az országnak és hűséges alattvalóinak. A most hetvenéves politikus 13 évvel ezelőtt határozta el, hogy a Kazahsztán déli csücskében, égbe nyúló hegyek lábánál fekvő, több mint ezeréves Almati helyett az északi sztyeppevidék központjának számító Celinográdot teszi meg fővárossá. Azt a Celinográdot, amelyet az orosz hódítók alapítottak 1824-ben Akmola néven, majd új nevet kapott, amely közvetlenül emlékeztetett Nyikita Hruscsov néhai szovjet pártvezetőnek a szűzföldek (celina) feltörését, virágzó búzatermesztő területek kialakítását célzó terveire.

A Reuters brit hírügynökség riportja szerint Nazarbajev döntését követően több mint 12 milliárd dollárt költöttek arra, hogy Asztana - a szó kazahul fővárost jelent - méltó fővárosa legyen Közép-Ázsia legnagyobb, és gazdaságilag is a legerősebb államának. Az egykor jókora szovjet lakótelepre emlékeztető település arculata a presztízsberuházások nyomán alaposan megváltozott - új, korszerű lakóházak és pazar közintézmények, kormányzati épületek nőttek ki a földből.

Asztana lakossága háromszorosa a néhai Celinográdénak, és eléri a 750 ezret. Az átlagéletkor 30 év köröl van. A városalapítók azt szeretnék, ha 2030-ban már Almatinál is több, 1,2 millió lakosa lenne a fővárosnak. A lakosság számának növekedése a kormányzati, közigazgatási feladatok szaporodásának függvénye, mivel Asztanának nincs ipara.