Nyilvánossá vált a kormány azon módosítása, amelyik a lakástakarék konstrukciókban részt vevőkre vonatkozik. A Magyar Közlöny nem túl bőségesen, de azért részletezi, hogy mi vár azokra, akik nem teljesítették vállalásaikat vagy nem igazolták azokat.

Eszerint ha a lakás-elõtakarékoskodó vagy a kedvezményezett felvette az állami támogatást, de a kormányrendeletben meghatározott idõn belül nem igazolja a támogatással növelt betétösszeg lakáscélú felhasználását, illetve az utólagos ellenõrzés során nem tudja azt bizonyítani, vagy az utólagos ellenõrzés egyéb okból jogosulatlan igénybevételt állapít meg, vissza kell fizetnie a kapott állami támogatást a felvétel napjáig jóváírt betéti kamattal.

Ezen kívül a felvétel napjától a visszafizetés napjáig, vagy amennyiben az állami adóhatóság lakás-takarékpénztár általi megkereséséig nem került sor a visszafizetésre, akkor a megkeresésig számított idõszakra jutó mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összeget kell kifizetni a központi költségvetésnek.

Ha a lakás-elõtakarékoskodó vagy a kedvezményezett a lakás-elõtakarékossági szerzõdés alapján felvett összeg csak egy részének lakáscélú felhasználását igazolja, visszafizetési kötelezettsége a nem igazolt összeggel arányos – fogalmaz a határozat.

Fontos elem a következő is:  Ha a lakás-takarékpénztár megállapítja a támogatással növelt betétösszeg nem lakáscélú felhasználását, illetõleg jogosulatlan igénybevételét, az állami támogatás és járulékai megfizetése iránti követelést – a jogosult Magyar Állam nevében eljárva – polgári peres vagy nemperes eljárásban érvényesíti, amely eljárásban a lakás-takarékpénztár mentesül az eljárási illeték megelõlegezése és viselése alól. A lakás-takarékpénztáraknak ezen képviseleti joga e törvényen alapul és valamennyi támogatott szerzõdéssel kapcsolatos igényérvényesítésre kiterjed.

A jogerõs fizetési meghagyás, illetõleg a fizetési kötelezettséget megállapító jogerõs bírósági határozat végrehajtható okirat, amely alapján a lakás-takarékpénztár megkeresésére a tartozást az állami adóhatóság a központi költségvetés javára adók módjára hajtja be. A lakás-takarékpénztár az adózás rendjérõl szóló törvény 163. §-ának (2) bekezdésében meghatározott költségminimum megelõlegezésére és viselésére nem köteles – áll a dokumentumban.