Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK), a Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) közös állásfoglalást adott ki a kereskedelmi központok fejlesztéséről. Kérik, hogy mellőzzék az LPM által javasolt moratóriumot., mivel egy átmeneti időszak bevezetése felmérhetetlen károkat okozna a nemzetgazdaságnak, különösen az építőiparnak, a foglalkoztatottságnak és a belső fogyasztásnak.

A javaslatban szereplő rendkívül alacsony 400, illetve 800 m² helyett az egyesületek Budapesten legalább 10.000 m²-, vidéken pedig legalább 5.000 m² vagy e felett húznák meg a mérethatárt, mivel a fenntarthatósági szempontok csak ekkora terjedelmű létesítményeknél válnak valós szemponttá.

Bánkuti András

A szervezetek felróják a törvénytervezet készítőinek, hogy nem tesznek különbséget a tisztán kereskedelmi, és a vegyes funkciójú ingatlanfejlesztések között. Ily módon az összes lakás-, iroda- és logisztikai fejlesztést, amely kereskedelmet is tartalmaz, blokkolná a törvény. Ez az építőipar teljes csődjéhez vezethet, ezért a szakmai szervezetek azt javasolják, hogy a vegyes-hasznosítású létesítmények közül csak az összes bruttó alapterület ötven százalékát meghaladó kereskedelmi funkciójú létesítmények essenek a törvény hatálya alá - érvelnek a szövetségek.

Utalnak egy módosító indítványra is, amely a meglévő kereskedelmi létesítmények átalakítását és bővítését is megtiltaná. A három egyesület álláspontja ezzel szemben az, hogy bizonyos mértékű bővítés nincs hatással a fenntarthatóságra. Kezdeményezik, hogy meglévő kereskedelmi létesítmény esetén az átépítés, bővítés vagy funkcióváltás akkor essen a törvény hatálya alá, ha az meghaladja az összes eladótér harminc százalékát.

Túry Gergely

A meglévő piacoktól és kereskedelmi központoktól való kötelező távolság szabályozása: A törvénytervezet az egyenletes földrajzi eloszlás alapján kívánja biztosítani a fenntarthatóságot (lásd LMP törvénytervezet 4§ (2) c pontja). Az egyesületek szerint a kereskedelem fenntarthatóságát nem az egyenletes földrajzi eloszlás, sokkal inkább a keresletnek megfelelő sűrűség biztosítja. Végezetül azt írták: a törvénytervezet több ponton ellentmond az uniós szabályozásnak; többek között a szabad verseny-és a vállalkozási jog korlátozásával és a magántulajdont érhető sérelem miatt. Fontos lenne megvizsgálni a tervezet EU-konformitását és ez alapján módosítani, ha szükséges.