A PSZÁF honlapján ismertetett adatok szerint a második negyedévben 107 302 jelzáloggal terhelt lakóingatlan esetében állt fenn több mint 90 napos fizetési késedelem. Ezekből a 3 százalékos kvóta alapján 3792-t kényszerértékesíthettek volna, de csak a kvóta 84 százalékát használták ki a bankok, így 3185 lakóingatlan jut erre a sorsra.

A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvény alapján a kvóta 2011-ben az utolsó negyedévben az érintett lakásállomány 2 százaléka volt, 2012-ben pedig negyedévenként 3 százalék. Jövőre a kvóta a lakásállomány 4 százaléka, 2014-ben pedig 5 százaléka lesz. A követelésérvényesítés csak 2015 januárjától működik újból korlátozás nélkül.

A kvóták rendszere szabályozza azt, hogy a 30 millió forintot meg nem haladó értékű ingatlanok közül a hitelezők negyedévenként és megyénként hány lakást adhatnak át a végrehajtóknak. A kvótát a kormány azért vezette be - a bankokkal egyeztetve -, hogy a lakáshitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok ne kerüljenek egy időben piacra.

A kényszerértékesítési kvótára vonatkozó szabály tavaly október 1-jei hatálybalépését követően, 2011 negyedik negyedévében 1932, az idén az első negyedévben pedig 2950 nem fizető hiteladós lakóingatlanát jelölték ki kényszerértékesítésre; a több mint 90 napos fizetési késedelemmel érintett lakóingatlanok száma mindkét negyedévben meghaladta a százezret, a kvótakihasználtság 72, illetve 82 százalék volt.

A második negyedévben a kvóta alapját képező 107 302 lakóingatlan közül a legtöbb Budapesten (12 574), illetve Pest megyében (15 569) található. A többi megye közül a legtöbb bedőlt hitelű ingatlan Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (8915), Hajdú-Bihar megyében (5774), Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (5705), Békés megyében (5620) és Fejér megyében (5090) van.

A legtöbb kényszerértékesítésre kijelölt ingatlan (356) ugyancsak Budapesten, illetve Pest megyében (457) található, ahol a három negyedév alatt összesen 940, illetve 1134 ingatlan kerülhet kalapács alá), a legkevesebb pedig Tolna (59), illetve Vas megyében (76).

A kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanok egy részét a Nemzeti Eszközkezelő (NET) vásárolja meg, és így az adós bérlőként benne maradhat, más részüket pedig a bankok vagy követeléskezelőknek adják el, vagy maguk próbálják értékesíteni.

Azok az ingatlanok kerülhetnek majd be a NET programjába, amelyek esetében az ingatlanra, a hitelszerződésre, valamint a szociális rászorultságra vonatkozó összes törvényi feltétel teljesül, és az adásvételhez a hitelező hozzájárul. A kormány és a bankszövetség tavaly decemberi megállapodásának értelmében az idén 8000 ingatlant vásárol meg az eszközkezelő.