A mélyépítés számos szegmensének nagyszabású kormányzati programjai és a török demográfiai robbanás miatti új beruházások iránti növekvő igény miatt lehet jó esélye a további bővülésre 2014-ig a török építési ágazatnak – írják a Buildecon szakértői. A hagyományos szezonális tényezőktől eltekintve, a bizalom nagyjából a tavalyi szinten maradt. Egy másik ígéretes jelzés az, hogy a megkérdezett építőipari cégek 40 százaléka egyáltalán nem lát olyan tényezőt, amely korlátozza az ágazat tevékenységét.

Az építőipari teljesítményének mintegy 55 százalékát tavaly a lakásépítés adta Törökországban. Tavaly 17,5 százalékkal nőtt a lakásépítési alágazat az előző évhez képest, és az átadott új lakások száma magasabb volt, mint valaha. A szektornak – a Buildecon előrejelzései szerint – továbbra is kulcsszerepe lesz, főleg a gyorsan növekvő népesség és a fiatalok nagy száma miatt, azon jogszabálymódosítások hatására, melyeknek célja, hogy lehetőséget teremtsenek az építőiparnak, a helyi és külföldi befektetők nagyfokú érdeklődése miatt, és a hosszútávú kormányzati városrehabilitációs beruházás miatt, melyet a földrengés-veszély tett szükségessé.

A 2010-ben nagy számban kiadott építési engedélyek a 2012-2014-es időszakban ellátják majd projektekkel a lakásépítési szektort. Ugyan 2012-ben bizonyos fokú csökkenés várható a befejezett épületek számában, de a teljes elkészült alapterület továbbra is nőni fog. Ennek oka főleg az, hogy a városokban épülő új lakóépületek nagyobb alapterülettel és több lakással rendelkeznek.

A nem lakás építés a második éve bővülést produkált: 2011-ben éves szinten 10 százalékkal nőtt, melynek legnagyobb részét a kereskedelmi épületek adták. A 2011-ben átadott iroda, kereskedelmi épületek és szállodák száma meghaladta az egy évvel korábbi átadásokat. A következő két évben azonban csupán gyenge teljesítményt prognosztizálnak a szakértők az alágazatban. A kiadott építési engedélyek száma a nem lakás építés minden szegmensében 2011-ben csökkent 2010-hez képest.

A múlt évben a mélyépítés -3,9 százalékos negatív teljesítményt könyvelt el. Az energetikai és közlekedési létesítmények (mind a közúti és vasúti) voltak a legerősebb szegmensek, a kormány továbbra is igyekszik nagy infrastruktúrális beruházásokat fejleszteni. Habár az Európai Uniós befektetők és országok nehéz helyzete késleltetett egyes projekteket, a kormány új lehetőségeket keres PPP projektekre néhány ázsiai és Öböl-országban.