szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A lakásbiztosításoknál még mindig az ár a legfontosabb szempont, de a prémium szolgáltatásra is van igény. Az élő lakásbiztosítások mintegy 20 százaléka már nem fedi le az ingatlan valós értékét, azaz alulbiztosítást nyújt csak. Évente felül kellene vizsgálni szerződéseket, ezt azonban csak kevesen teszik meg, így elesnek egy csomó kár biztosíthatóságától.

Mindegy, csak olcsó legyen

Az ár fontos, gyakran elsődleges szempont az ügyfelek számára egy lakásbiztosítás kiválasztásánál, de a minőség és a megbízhatóság is egyre inkább előtérbe kerül – mondja Csurgó Ottó, a CIG Pannónia vezérigazgatója. Az olcsó tömegterméket keresők mellett azonban némi reményt adhat, hogy megjelentek a piacon a prémium szolgáltatásokat kereső igényes ügyfelek is, emellett felbukkantak speciális igényekkel rendelkező ügyfélcsoportok. A Groupama Garancia szerint van például egy 30 év körüli réteg, amely a drága elektronikai eszközeit szeretné jól bebiztosítani, a 30–50 évesek egyértelműen a családjukat szeretnék biztonságban tudni, míg az 50 év fölöttiekre jellemző, hogy pénzügyileg képzettebbé váltak, és ezért lettek nyitottabbak a lakásbiztosításokra is.

A szakértők szerint évente kellene a lakásbiztosítási szerződéseket felülvizsgálni. Nagyon kellemetlen meglepetéssel szembesülhet, aki elavult biztosítása miatt komoly összegektől esik el egy-egy káresemény kapcsán, vagy komoly összegeket kell fiizetnie biztosítás hiányában olyan károk után, amikre már lehetne biztosítást kötni.

A szerződések harmada már tíz évesnél is öregebb, és a mai verzióknál kevesebb fedezetet tartalmaz, sok esetben pedig a lakások is alulbiztosítottak – írja a Világgazdaság. A korszerűsítés azért sem árt, mert a modern konstrukciók sokkal több fedezetet tartalmazhatnak, mint a régebbiek. A lakásbiztosítási szerződések nagyjából 30 százaléka 10 évnél idősebb, ezek a konstrukciók esetleg nem tartalmazzák a most köthető biztosítások összes kockázatát, például a duguláselhárítást vagy az elfolyt víz díját – mondja Hajas Gábor, a Generali vagyonbiztosítási üzletágának igazgatója.

A Signal Biztosító szerint a szerződések 15-20 százaléka szorulna korszerűsítésre, az ezredforduló előtt megkötött szerződések esetében pedig még az automatikus értékkövetés ellenére is gyakoriak az alulbiztosítások. A másik tipikus példa az alulbiztosításra a hitelszerződés mellé kötelezően megkötött fapados lakásbiztosítások esete, amikor a banknak nem volt fontos, hogy a lakás megsemmisülése esetén az újraépítés költségét is fedezze a szerződés, megelégedett azzal, ha az általa kölcsönadott pénz megtérül.

„Gyakran előfordul olyan eset is, hogy az ügyfél vagyona gyarapodásával párhuzamosan évekig nem módosítja szerződését. Így biztosítása nem fedi le az elvégzett korszerűsítéseket és felújításokat, mint például a hozzáépítés, tetőtér-beépítés, emeletráépítés, energiatakarékos megoldások, drágább építőanyagok, burkolatok alkalmazása, berendezések felszerelése, alkalmazása, illetve az is változást jelent, ha újabb műszaki cikkek, a korábbinál értékesebb bútorok kerülnek a háztartásba” – mondja a lapnak Horváth Andrea, az Allianz vezérigazgató-helyettese, aki szerint legalább évente egyszer felül kellene vizsgálnia mindenkinek a szerződését.

A biztosítók már jellemzően az általuk javasolt újraépítési értéket ajánlják biztosítási összegnek – mondja Tóth István, az Union nem-életbiztosítási igazgatósági tagja. A biztosított ennél alacsonyabb összegre is szerződhet persze, magasabbra viszont nem. A Signal szerint 180–200 ezer forintos négyzetméterenkénti árnál kevesebbre fedezetet nyújtó biztosítási összeg esetén valószínűsíthető, hogy alulbiztosított lesz a lakás.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!