szerző:
hvg.hu

A hazai háztartások tizede él energiaszegénységben Magyarországon, azaz fordítja jövedelmének legalább 34 százalékát számlái kifizetésére. Energiaszegénynek akkor nevezhető egy háztartás, ha az anyagiak miatt nem képes megfelelő szintre fűteni lakását, illetve bevételeinek meghatározott százalékánál többet költ energiára.

Az energiaszegénységre pontos meghatározás az Európai Unió tagállamai között eddig egyedül az Egyesült Királyságban született. Az energiaszámlákra fordított jövedelemarány országos középértékének kétszerese, ami náluk 10 százalék, Magyarországon – az Energiaklub – kutatása szerint ennél jóval magasabb. Tavaly a magyar háztartások átlagosan már összjövedelmük ötödét költötték energiarezsire, 380 ezer háztartásban pedig a jövedelmek legalább 34 százalékát fordították villany- és gázszámlákra, ami az energiaszegénység küszöbértékét jelenti – írja a Világgazdaság. A probléma elsősorban a vidéken, családi házban élő és gázzal fűtő embereket érinti, akik anyagi okok miatt nem képesek megfelelő szintre melegíteni lakásukat.

A The European Fual Poverty and Energy Efficiency (EPEE) adatai szerint az energiaszegénység problémája – az aktuális körülmények alakulásától függően – összesen 50–125 millió embert érint Európában, ez a szám pedig a kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt a közeljövőben tovább emelkedhet. Környező országokból származó adatok alapján a román háztartások jövedelmüknek átlagosan 10, a lengyelek 16, a csehek 5, a németek pedig 6 százalékát fordítják energiaszámlák fizetésére.

A magyar háztartások tavaly havonta átlagosan 73 ezer forintot költöttek a közszolgáltatásokra, amiből a fűtés költsége átlagosan 42 ezer forintot tesz ki. A 10 százalékos rezsicsökkentés, már ha minden része megvalósul, átlagosan tehát 7300 forintot jelent majd, míg a szigetelés – állítják a Knauf Insulation hazai képviselői – havonta 15 ezer forint megtakarítást eredményezhet.

Noha a magyar lakosság 85 százaléka tudja, hogy megéri szigeteléssel növelni az épület energiahatékonyságát, 44 százalékuk mégsem végzett semmilyen fejlesztést ingatlanán az elmúlt 5 évben – áll a Knauf felmérésében. Többségük anyagi okok vagy a kedvező finanszírozási lehetőségek hiánya miatt nem fogott bele ilyen munkába. A szakértők úgy vélik, a rezsiköltség állami mérséklése helyett célravezetőbb segítséget jelentenének az épületek energiahatékonyságát ösztönző programok – például az öko-hitelek kamattámogatásának kibővítése, vagy a támogatás intenzitásának növelése – mert ingatlanjaink szigetelését még hitelből is megéri megvalósítani. A szigeteléssel elérhető megtakarítás mellett ugyanis a hitel gyakorlatilag önfinanszírozó, így a lakosság közép és hosszú távon lényegesen jobban jár, mint a hónapok alatt elinflálódó 10 százalékos rezsicsökkentéssel.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Két huszonéves fiatal halt meg hajnalban a Váci úton

Két huszonéves fiatal halt meg hajnalban a Váci úton

Második meccsét is megnyerte a DVSC

Második meccsét is megnyerte a DVSC

Egy kutya brutális megölése miatt ítéltek börtönre egy magyar párt Angliában

Egy kutya brutális megölése miatt ítéltek börtönre egy magyar párt Angliában

700-800 éves tejfölt és vajat találtak Mongóliában

700-800 éves tejfölt és vajat találtak Mongóliában

Visszatért Terence Hill homokfutója elektromos buggyként

Visszatért Terence Hill homokfutója elektromos buggyként

Senkinek nem kellenek a Heti Válasz kiadványai

Senkinek nem kellenek a Heti Válasz kiadványai