Az energiaszegénységre pontos meghatározás az Európai Unió tagállamai között eddig egyedül az Egyesült Királyságban született. Az energiaszámlákra fordított jövedelemarány országos középértékének kétszerese, ami náluk 10 százalék, Magyarországon – az Energiaklub – kutatása szerint ennél jóval magasabb. Tavaly a magyar háztartások átlagosan már összjövedelmük ötödét költötték energiarezsire, 380 ezer háztartásban pedig a jövedelmek legalább 34 százalékát fordították villany- és gázszámlákra, ami az energiaszegénység küszöbértékét jelenti – írja a Világgazdaság. A probléma elsősorban a vidéken, családi házban élő és gázzal fűtő embereket érinti, akik anyagi okok miatt nem képesek megfelelő szintre melegíteni lakásukat.
A The European Fual Poverty and Energy Efficiency (EPEE) adatai szerint az energiaszegénység problémája – az aktuális körülmények alakulásától függően – összesen 50–125 millió embert érint Európában, ez a szám pedig a kedvezőtlen gazdasági körülmények miatt a közeljövőben tovább emelkedhet. Környező országokból származó adatok alapján a román háztartások jövedelmüknek átlagosan 10, a lengyelek 16, a csehek 5, a németek pedig 6 százalékát fordítják energiaszámlák fizetésére.
A magyar háztartások tavaly havonta átlagosan 73 ezer forintot költöttek a közszolgáltatásokra, amiből a fűtés költsége átlagosan 42 ezer forintot tesz ki. A 10 százalékos rezsicsökkentés, már ha minden része megvalósul, átlagosan tehát 7300 forintot jelent majd, míg a szigetelés – állítják a Knauf Insulation hazai képviselői – havonta 15 ezer forint megtakarítást eredményezhet.
Noha a magyar lakosság 85 százaléka tudja, hogy megéri szigeteléssel növelni az épület energiahatékonyságát, 44 százalékuk mégsem végzett semmilyen fejlesztést ingatlanán az elmúlt 5 évben – áll a Knauf felmérésében. Többségük anyagi okok vagy a kedvező finanszírozási lehetőségek hiánya miatt nem fogott bele ilyen munkába. A szakértők úgy vélik, a rezsiköltség állami mérséklése helyett célravezetőbb segítséget jelentenének az épületek energiahatékonyságát ösztönző programok – például az öko-hitelek kamattámogatásának kibővítése, vagy a támogatás intenzitásának növelése – mert ingatlanjaink szigetelését még hitelből is megéri megvalósítani. A szigeteléssel elérhető megtakarítás mellett ugyanis a hitel gyakorlatilag önfinanszírozó, így a lakosság közép és hosszú távon lényegesen jobban jár, mint a hónapok alatt elinflálódó 10 százalékos rezsicsökkentéssel.
