A helyettes államtitkár a rendezvényen hangsúlyozta: a védjegyek segítenek ismertté tenni, hogy a kempingek minőségi, sok generációt fogadó, többféle igényt kielégíteni képes szálláshelyek. Reményét hangoztatta, hogy a magyar turisztikai piac előbb-utóbb megérik arra, hogy a védjegyek kötelezővé válhassanak, s ezáltal tagjaikat védeni tudják, ne csak marketing-, hanem működési feltételeket is biztosítsanak. 

Réfi Antal elmondta, 1-5 csillagos kategóriára dolgozták ki a minőségi besorolási rendszert. Nagyon fontos például, hogy milyen a vizesblokk, hogy legyen elektromosáram-, a jobb helyeken víz- és csatornacsatlakozás is, étterem vagy bolt helyben, illetve a közelben, a kemping rendelkezzen állandó felügyelettel, két nyelven beszélő recepcióssal, továbbá megfelelő legyen a vendégek regisztrációja. 

A minőségi tanúsítvány három évre szól, és évenként szúrópróbaszerűen ellenőrzik, hogy birtokosai teljesítik-e a feltételeket. A minősítést vissza is lehet venni. A tanúsítvánnyal rendelkező kempingek bemutatására készült egy külön prospektus, amelyet egyelőre magyar és német vásárokra visznek. 

Magyarországon az öt csillagot egyelőre senki nem érte el. Az MKSZSZ elnöke szerint ehhez az szükséges, hogy legyen olyan vendégkör, amely ezt a szolgáltatási színvonalat igényli a kempingekben. A német vendégkör azonban, amely korábban a magyar kempingeket "eltartotta", jelentősen zsugorodott.

Réfi Antal az MTI kérdésére elmondta, az idei kilátásokat illetően nem optimista. A múlt év szerinte valamivel jobb volt, mint a 2011-es, de csupán ezrelékekkel. A vendégszám csak mintegy 20 százaléka a 2000-esnek, s míg addig a vendégek 90 százaléka német volt, most az ötödére zsugorodott vendégszám felét adják. Úgy vélekedett, a helyzet addig nem is változik, amíg a német turistákat nem sikerül visszacsábítani, ehhez azonban fokozott marketingtevékenységre volna szükség Németországban.