Lassuló forgalomcsökkenés és nagyon alacsony szinten lévő árak jellemzik a magyarországi telekpiacot – derül ki az OTP Jelzálogbank gyorselemzésből. Míg a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) jogszabályi előírásoknak megfelelően szűrt adatbázisában 2008-ban még 22,5 ezer belterületi, 1/1 tulajdoni hányadot érintő telektranzakció szerepelt, 2010-ben ez 14 ezerre, a tavalyi évben pedig 13 ezerre csökkent. A piac zsugorodása évről-évre nem egyenletes: míg 2008 és 2010 között közel kétötödével csökkent az adásvételek száma, 2010 és 2012 között már csak alig 7 százalékkal szűkült a piac, s Somogy mellett további hét megyében volt pozitív irányú az elmozdulás.

Érdekes, hogy ez a tendencia milyen feltűnő hasonlóságot mutat ugyanezen lakóingatlanos statisztikával: 2008-2010 között -41 százalék, 2010-2012 között -5 százalék forgalomcsökkenés. „Sajnos az idei, egyelőre nem teljes első félévi adatokból még nem tudunk arra következtetni, hogy vajon 2013-ban megáll-e a piac zsugorodása. Ehhez mindenesetre a családi házak iránti, 2007 óta jelentősen visszaesett kereslet újbóli élénkülésére lenne szükség”– mondja Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.

A telekpiacon az országos forgalom közel negyede a családi ház forgalomban is „élen járó” Győr-Moson-Sopron és Pest megyékben koncentrálódik. Pozitív irányú kereslet-elmozdulást a négy év során egyedül Somogy megyében mutat a statisztika, ahol a 2007-ben meghosszabbított autópálya-szakasz növelte a környező, elsősorban a Balaton déli partján lévő települések vonzerejét. A csökkenés Borsod-Abaúj-Zemplén megye mellett három dunántúli megyében (Győr-Moson-Sopron, Tolna és Vas) maradt 30 százalék alatt ez idő alatt.

Az árváltozás mértékét tekintve már nem állítható fel olyan egyértelmű párhuzam a telekpiac és a lakáspiac között, mint a forgalomváltozás esetében. Országos átlagban kereken 30 százalékos értékvesztésről lehet beszélni 2008 és 2012 között, ez kétszer akkora visszaesés, mint amekkora a lakáspiacon volt tapasztalható. Az eladott telekingatlanok pozitív, 10-15 százalék közötti átlagos drágulását csak Csongrád és Győr-Moson-Sopron megyékben figyelhető meg. A 2008-2010 és 2010-2012 közötti egyenlő időszakok között az országos átlagban alig van különbség: -18, illetve -15 százalék az árváltozás, ami jelentősen meghaladja a lakások értékvesztésének mértékét. Bár az adatok azt mutatják, hogy 2013. első félévében tovább folytatódott ez a csökkenő ütem, a viszonylag kisszámú regisztrált tranzakció miatt egyelőre ez csak előzetes helyzetképnek tekinthető.

Megyei szinten több mint nyolcszoros különbség látható az eladott belterületi telkek átlagárai között. A legfrissebb adatok szerint vidéken átlagosan 3655 forintot kell szánni egy négyzetméter belterületi telek megvásárlására, míg Budapesten közel 29 ezerforint volt az átlag. A megyei sorrendet Pest vezeti négyzetméterenként 6400 forinttal, s még Győr-Moson-Sopron, Csongrád és Hajdú-Bihar értéke van 4000 forint felett. A sor végén pedig – Békés és Tolna után – Nógrád megye áll, egyedüliként ezer forint alatti fajlagos árral (766 forint/m²). A vidéki átlagos telekár 3,78, míg Budapesten 32,1 millió forint volt az elmúlt másfél évben.

Külön vizsgálva a megyeszékhelyek telekárait Veszprém bizonyul a legdrágábbnak, 12,5 ezerforint négyzetméterenkénti átlaggal. Ezután hajszállal lemaradva Győr következik, majd Szeged, 11,8 ezer forintos fajlagos átlagértékkel. A lista végén pedig Békéscsaba és – bőven kétezer forint alatti átlagos négyzetméterárral – Salgótarján állnak. „Az országosan rendkívül alacsony szinten lévő telekárak egyben jó lehetőséget is jelentenek a vevőknek, hiszen jelenleg nagyon kedvező feltételekkel lehet telket vásárolni” – mondja Valkó Dávid, az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője.