Egyre több ingatlanpiaci szakértő állítja, hogy fordulat előtt áll a hazai lakóingatlan piac és a hét szűk esztendőt követően megindulhatnak a lakásárak felfelé. Véleményüket az ingatlan árak 2008 óta tartó csökkenésére, a hitelkamatok mélypontra süllyedésére, az alternatív befektetések (bankbetét, állampapír) hozamainak lemorzsolódására, a pozitív tapasztalatú, korábban hitelt felvevő ügyfelek ismételt megjelenésére az ingatlanpiac keresleti oldalán és a megújult állami támogatási rendszerre alapozzák. Ez utóbbiban fontos szerepet játszik a már sokféle lakáscélra felhasználható kamattámogatás és a „szocpol”, amelynek mértéke elérheti akár a 3,2 millió forintot is).

Az FHB Lakásárindex elemzései alapján a 2008-as csúcsponthoz képest a múlt évig névértéken 23 százalék, az inflációval is számolva több mint 38 százalék a hazai lakásárak átlagos árcsökkenése. Európában a magyar ingatlanpiacnak jelenleg óriási az árelőnye még a korábban jóval hirtelenebb árzuhanást átélt spanyol, dán, vagy éppen holland piacokkal szemben is. Míg Barcelonában, Amszterdamban és Koppenhágában az átlagos négyzetméter ár 3000 és 4000 euró között mozog, addig Budapesten az 1200 eurót sem éri el. Még közép-kelet-európai viszonylatban is nagyon olcsó Budapest: Varsó másfélszer, Prága kétszer drágább.

A nagyon kedvező értékeltségi szint az új lakások áraiban is jól tetten érhető. A 13 vizsgált uniós tagállam közül Magyarországon a legolcsóbbak az új lakások, annak ellenére, hogy Magyarországon a tavalyi évben mindössze 7536 építési engedélyt adtak ki, ami még a 2012-ben kiadott építési engedélyeknél is 29 százalékkal kevesebb, azaz a kínálat folyamatosan szűkül. "A folyósított lakáshitelek mennyisége és a lakáspiaci tranzakciók száma szorosan együtt mozgott az elmúlt évtizedben" – hívja fel a figyelmet Nagy Gyula, a Lakásárindex projektvezetője még egy fontos összefüggésre. A jelzáloghitelezés emelkedése, ha mérsékelten is, de megindult. 2013. január és 2014 februárja között a havi jelzáloghitel kibocsátás körülbelül 4 százalékkal emelkedett.

Tokodi Gábor, az FHB Bank vezérigazgató-helyettese a jelzáloghitelezés mennyiségének további emelkedését várja, elsősorban a mélyponton lévő lakáshitel kamatoknak, illetve a hitelintézetek közötti egyre élénkebb piaci versenynek köszönhetően. Ditróy Gergely, az Otthontérkép vezető elemzője szerint a jelzáloghitelezés bővülését a fentieken kívül még a hazai lakásállomány elavultsága is támogathatja. A 2011-es népszámlálás vonatkozó adatai és az energiahatékonyságot vizsgáló kutatások szerint a 4 milliós hazai lakásállomány nagy része korszerűsítésre, felújításra szorul.

„Egyes pénzintézeteknél ma a hitelkamatok akár már a 6 százalékot sem érik el, sőt vannak olyan ajánlatok is, ahol már a THM is csak minimálisan haladja meg a 6 százalékot” – mondta Tokodi Gábor. A banki szakember fontosnak tartotta megjegyezni, hogy manapság egy jelzáloghitel kiválasztásakor nemcsak a hitel kondícióit érdemes figyelembe venni, hanem érdemes átgondolni a hitelfelvevő pénzügyi, bankolási szokásait egy szakértővel a bankfiókban, hiszen vannak olyan pénzintézetek, ahol akár több kedvezmény összevonásával is csökkenthető a havi törlesztőrészlet. A szakember szerint a másik tendencia a lakáshitel piacon, hogy az egyre élénkebb versenynek köszönhetően a pénzintézetek újabb és újabb kedvezményekkel igyekeznek segíteni az ügyfeleiket. Ezenfelül jól megfigyelhető, hogy a díjkedvezményeken kívül szinte minden, lakáshitelezésre fókuszáló bank igyekszik valami plusz szolgáltatást nyújtani az  ügyfeleknek.

A bankok legtöbbje különböző kalkulátorokkal segíti az ügyfeleket az előzetes tájékozódásban, illetve számolgatásban. Egyes bankoknál előzetesen arról is lehet tájékozódni, hogy jogosultak-e a kérelmező a szocpolra, igénybe veheti-e az államilag kamattámogatott hitelt, vagy, hogy egy adott ingatlanra mekkora hitelösszeget tervezhető, s ez a kívánt futamidőre mekkora havi törlesztő részletet jelentene.