Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
A szegedi főrabbi nem érti, hogy Lázár János a szegedi zsinagóga felújításának elhúzódásával kapcsolatban miért a zsidó vezetőket teszi felelőssé.
A szegedi főrabbi szerint a helyi zsinagóga felújításával kapcsolatos tárgyalásokon még nem jutottak el összegekig, azt pedig furcsállja, hogy Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a zsidó vezetőket teszi felelőssé a felújítás megkezdésének elhúzódásáért – Markovics Zsolt szegedi főrabbi a Délmagyarország napilap honlapján megjelent cikk szerint így reagált a Miniszterelnökség szerdai közleményére. Abban a tárca jelezte: Lázár János egyeztetést kért a Mazsihisz vezetőitől azért, hogy tisztázzák, a szegedi zsinagóga felújításának első üteméhez szükséges mintegy 150 millió forintos összegre kivel tud leszerződni a kormány.
"Évek óta ismert, hogy a zsinagógát fel kell újítani, ám mostanáig sem a Szegedi Zsidó Hitközség, sem a Mazsihisz nem készíttette el a szükséges állapotfelmérést és a felújítási terveket" – olvasható a Miniszterelnökség közleményében. Hozzátették, hogy a kormány elkötelezett a magyarországi zsidó kulturális örökség megőrzése mellett, ezt bizonyítják azok a támogatások, amelyekről a kabinet már hónapokkal ezelőtt döntött és amelyekről Lázár János többször egyeztetett és tájékoztatott.
A szegedi főrabbi erre úgy reagált, hogy nem tudja, milyen pénzről lehet szó, mert a felújítási tárgyalásokon összegekig még nem jutottak. Szerinte Lázár János pontosan tudja, hogy a zsinagóga felújítási ügyben nem a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz), hanem a Szegedi Zsidó Hitközség a tárgyalópartner. Furcsának nevezte, hogy a miniszter a "Mazsihisz belső vitáira hivatkozva hárít" és a zsidó közösségek vezetőit teszi felelőssé azért, hogy hat sikertelen korábbi pályázat után most sem tudni, mikor és mennyi állami támogatással lehet megkezdeni a zsinagóga felújítását.
A Népszava szerdán írt arról, hogy életveszélyessé vált a szegedi új zsinagóga, ezért november 15-én bezárják. A lap szerint az életveszély megszüntetése 3-400 millió forintba, a teljes felújítás pedig kétmilliárd forintba kerülne.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A nyári bőrápolás nem merül ki annyiban, hogy leveszünk egy fényvédőt a polcról. Mit kell tenni, ha minden önmérséklet ellenére leégünk? Mihez kezdjen, akinek problémás a bőre, és milyen termékeket érdemes magunkkal vinni a nyaralásra? Mit együnk, hogy szebbek legyünk? Szakértőkkel beszélgettünk hiedelmekről, jó és rossz praktikákról.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Az ő nevén lévő 188 milliárd forintnál sokkal több pénze lehet
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A hírt Havas Henrik jelentette be, mint írta, az utóbbi évtizedeket visszavonultan töltő Forró már hónapokkal ezelőtt elhunyt.
A Szegény Emberek Magyarországért Párt ügyében hat embert ítéltek el.