Kihívások és lehetőségek – mire számítanak az európai vállalkozások?
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Oroszok és kínaiak vásároltak leginkább ingatlanokat Magyarországon, a legtöbbet Budapesten és Zala megyében.
Közzétették a külföldiek tavalyi magyarországi ingatlanszerzésének engedélyezéséről szóló statisztikai adatokat a kormány honlapján. Ennek alapján 2014-ben több mint 1800 - döntő többségében budapesti - ingatlan került külföldi tulajdonba, a legtöbb vásárló orosz volt.
A számok azt mutatják, hogy nőtt a külföldiek érdeklődése a magyarországi ingatlanok iránt: 2013-ban 1365 külföldi állampolgár kapott összesen 1267 ingatlan tulajdonjogának megszerzésére engedélyt Magyarországon. A legtöbb vásárló akkor is orosz volt.
A tavaly külföldi által megszerzett 1815 ingatlanból 1158 budapesti, 228 pedig zalai; a legkevésbé népszerű megye ebből a szempontból Békés, Nógrád és Tolna volt, ezeken a helyeken 3-3 ingatlan került külföldi tulajdonába.
Bár szerzett magyarországi ingatlantulajdont például jemeni vagy seychelle-szigeteki állampolgár is, a legtöbb vásárló orosz és kínai. Az előbbiek közül a többség Budapesten (236-an) és Zala megyében (228-an) jutott ingatlanhoz, az utóbbiak szinte csak Budapest iránt érdeklődnek, a mintegy 400-ból 355 kínai a fővárosban lett tulajdonos.
A külföldiek körében a lakóházak, lakások a legkeresettebbek, tavaly 1357 ilyen ingatlan talált Magyarországon külföldi gazdára. Üdülőt 36-an, gazdasági épületet 15-en, közelebbről meg nem határozott "egyéb" ingatlant 409-en vásároltak.
Összességében pozitív növekedési kilátásokról számoltak be az európai vállalkozások az Eurobarométer friss felmérése szerint.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
Főszabály szerint a munkabért forintban kell fizetni. Vannak azonban kivételek, amely esetekben ettől el lehet térni.
Az idénymunkásokat foglalkoztató vállalkozásoknak kihívás a szabályok szigorodása.
Az első atombomba ledobása óta több mint két tucat ország akart nukleáris fegyvert, ám a nagyhatalmak így vagy úgy, de mindig találtak eszközt a leszerelésükre. Spanyolország, Svájc, Svédország Románia, Tajvan és egy sor másik ország mind előrehaladott programot vitt a tömegpusztító fegyverek előállítására, ahol nem egyszer a szerencse hozta el az áttörést. A tervek feladásához pedig minden esetben erős diplomáciai, vagy katonai ráhatás kellett.
Politikusokat, és résztvevőket kérdeztük Tusványoson arról, hogy el tudják-e képzelni, hogy a Fidesz 2026-ban ellenzékbe kerül.