Orbán elszólása is segíthetett kiskaput találni a Pride-rendezéshez, de Karácsonyék nagy jogcsatákra készülhetnek
Egy jogi kiskaput kihasználva bízhat a főváros abban, hogy rendőrségi engedély nélkül is megrendezhetik szabályosan a Pride-ot.
Sokmilliárdos üzleteik mellett a kicsit is megbecsülik azok az üzletemberek, akik Budapest egyik legpazarabb, számos építészeti nívódíjjal kitüntetett irodaházát, az Eiffel Palace-t összehozták, majd eladták a Magyar Nemzeti Banknak (amely azóta továbbadni készül azt). Kovács Attila és Czár Balázs – mindketten építészmérnökök, ingatlanfejlesztők, cégmenedzserek – egyik érdekeltsége, a tervező-tanácsadó DVM Design Kft. két olyan közbeszerzést is megnyert, amelyet az MNB egyik alapítványa, a Pallas Athéné Domus Animae írt ki. Az egyik a PADA budai Várban lévő, Úri utcai fellegvárának, leendő angol nyelvű doktori iskolájának hatmilliárdos felújításához kapcsolódik, ennek műszaki ellenőre lett a DVM Design 16,9 millió forintért. A másik hasonló megbízás a rendezvényközpontnak szánt Csónak utcai Ybl-villa renoválásához 16,7 millióért.
Aligha keltett volna feltűnést a két közbeszerzés, ha nem a DVM Design testvércége, az Eiffel Palace Kft. keresett volna három év alatt hárommilliárd forintot a hasonló nevű irodaház fejlesztésén és értékesítésén. Az ügylettel az MNB felügyelőbizottsága is foglalkozott, s bár nem találta feltétlenül észszerűnek, azt nem állította, hogy túlárazott lett volna. A történtekről eddig hallgató, a HVG-nek írásban nyilatkozó Kovács Attila kifejtette: büszke az Eiffel Palace-ra, amit épp akkor sikerült megvalósítaniuk, amikor az ingatlanpiac és az építőipar a mélyponton volt. Szerinte a jegybank nem jár rosszul az irodaház hosszú távú bérlőivel, ami pedig a saját hasznukat illeti, az „európai viszonylatban alacsonynak mondható”. Mint hangsúlyozza, 21 éve alapított, száz főt foglalkoztató cégcsoportja eddigi összes árbevételének mindössze három százalékát szerezte állami megbízásból. Most, a jegybanki alapítványnál pedig szerinte azért nyertek, mert régóta ismerik az érintett műemlék épületeket, már az előző tulajdonosnak is dolgoztak, ezért tudták ők a legjobb ajánlatot tenni.
Az Eiffel Palace
Túry Gergely
Csakhogy a nagy profitot bezsebelő Eiffel Palace Kft., mint arra az MNB felügyelőbizottsága is rámutatott, ciprusi tulajdonban áll. Igaz, újabban a kormány is egyre jobban megbarátkozik a 2010-es hatalomátvételkor még üldözendőnek mondott adóparadicsomi cégtulajdonosokkal – annál is inkább, mivel a holdudvarába tartozó vállalkozók előszeretettel bújnak meg Cipruson, a Brit Virgin-szigeteken vagy éppen a svájci Zug kantonban. Az év elején például a kormányfő veje, Tiborcz István adta el egyik ingatlancégét a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett tulajdonosnak. Az Eiffel Palace Kft. 2014-ben megkeresett milliárdjai pedig a ciprusi Qualmiston Ltd.-hez folytak be osztalékként. E mögött a máltai MV Development Ltd. áll, amelynek 75 százalékban Kovács, 25 százalékban Czár a tulajdonosa – olvasható ki a D&B adatbázisból.
A kétezer eurós tőkével 2015-ben alapított máltai cég az év júliusában már 8,46 millió eurós, azaz nagyjából 2,6 milliárd forintos nettó profitot mutatott ki, vagyis az osztalék végül itt landolt. Kovácsék cégbirodalmában a felhizlalt MV Development holdinggá növi ki magát: 2016 végére résztulajdonosa lett központi fejlesztőcégüknek, a Horizon Developmentnek és a DVM Designnak is. Sőt 2015-ben még egy százmillió forintos tőkéjű, ingatlanbefektetési alapkezelőt is létrehozott Magyarországon. Azzal kapcsolatban, hogy miért találja vonzónak Máltát, Kovács nem az adó mértékét említette. Ott most nem alacsonyabb a társasági adó kulcsa, mint Magyarországon, viszont stabil „az angolszász és kontinentális elemeket vegyesen hordozó jogrendszer”, és fejlett a cégkultúra. Úgy véli, az általuk felépített cégháló ennek ellenére átlátható, és így a legalkalmasabb a nemzetközi terjeszkedésre, illetve külföldi tőke bevonására. A Máltára kiutaztatott profitokat pedig visszaforgatják az új projektjeikbe – fűzte hozzá.
Tény, hogy a Horizon Development ingatlanfejlesztései eddig a magyar piacon zajlottak (az Eiffel Palace előtt például Budán a Marczibányi Sportközpont vagy Pesten a Nyugati pályaudvar melletti Eiffel Square irodakomplexum található a cég projektjei között). Tavaly az UNESCO világörökségi listáján szereplő, 1915-ben épült egykori Váci utcai tőzsdepalota felújításával tűnt fel a Horizon, ami szintén több rangos nemzetközi elismerést kapott. A fejlesztést a Matolcsy György jegybankelnök barátjaként ismert Patai Mihály vezette UniCredit Bank közel 45 millió, az állami Eximbank pedig – profiljába nem igazán illő módon – 7,7 millió euróval finanszírozta. Vagyis együttesen megközelítőleg 16 milliárd forinttal szálltak be, legalábbis a tulajdoni lapon látható, azóta törölt jelzálogjogaik szerint. Az ingatlant a több budapesti irodaházat is üzemeltető müncheni GLL Real Estate cégcsoport vette meg, hogy mennyiért, azt Kovács nem árulja el. Az épületnek mindenesetre több illusztris bérlője van: tavaly a H&M nyitott benne hatalmas üzletet, a minap a MasterCard költözött be, de bárt alakított ki benne Kovács hobbicége, a részben általa tulajdonolt, az Egri borvidéken borászatot működtető St. Andrea Kft. is.
Mostanság két nagy projektet futtat a cégcsoport: a pesti Szervita téri parkolóház helyére álmodtak hétemeletes, zöld iroda-üzlet-luxuslakás együttest 2019-re, a belső Váci úti irodafolyosóra pedig egy minden eddiginél nagyobb irodaházat 2018-ra. Egyelőre üzleti titok, hogy mindezt miből finanszírozzák, Kovács csak annyit árult el, hogy 30–45 százalékos önerőt kell letenniük. Pillanatnyilag sem az ingatlanok tulajdoni lapján, sem cégeik üzletrészein nincs pénzintézeti jelzálogjog. A Váci úti telket viszont máris megvette az Erste Ingatlanalap, amely – amint az Erste Bank sajtóosztálya közölte – több részletben vevő lesz a felhúzandó épületre is. Csöppet sem lenne meglepő, ha a cégcsoport leendő irodaházát az Erste Bank előfinanszírozná.
