Kiss-Rigó László, a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke idén a húsvéti misén arról beszélt, hogy Jézus feltámadása egy olyan felfelé végtelenül nyitott pályázati lehetőség, amelyet nem Brüsszel nyitott meg. Orbán kedvenc püspöke először tao-pénzből építtetett volna stadiont, időközben azonban a 3 milliárd forint taóból 10 milliárdos állami támogatás lett, a stadion pedig mint Ifjúsági Centrum épül, teljes gőzerővel dolgozik rajta Garancsi István cége, aki szintén Orbán barátja, de Kiss-Rigótól sem áll távol. Nemrég pedig Lázár János – akkor még miniszterként – lengette be, hogy a püspök 20 milliárd forintot költhet el Szegeden. Most be is indul a gépezet, és ha minden igaz, akkor az önkormányzati választásokig már lesz is mit mutogatni. Mindenesetre a Magyar Közlönyben az is benne van, hogy a megyei kormányhivatal vezetője koordinálja az engedélyeztetést, a hatósági eljárásokat, a központi tervtanács pedig az építészeti ügyekben jár el, a helyieknek nincs beleszólása a beruházásokba.

Elsősorban nem az egyházmegye találta ki az említett célokat, hanem Szeged kulturális és társadalmi környezete fogalmazott meg kéréseket

– idézte Kiss-Rigó László püspököt – még január végén – a delmagyar.hu. Ezt annak a húszmilliárd forintnak a tervezett elköltéséről mondta, amelyből most előlegként, a beruházások előkészítésére kapnak összesen hatmilliárdot.

Szép lassan mindent besöpör az egyházmegye

2007-ben alakult meg a Szeged-Csanádi Egyházmegye égisze alatt a Szent Gellért Iskolai Főhatóság, amelyhez jelenleg 87 telephellyel 28 köznevelési intézmény és legalább ezer pedagógus tartozik. Az elmúlt években a felsőoktatási pályán is sikeresen lavírozott: 2011-ben átvette Mezőtúron a mezőgazdasági kart a hozzá tartozó 170 hektárral együtt, majd 2014-ben a Szent István Egyetem először a szarvasi pedagógia kart adta át az egyházmegyének, 2017-ben a gyulai egészségügyi képzést, egy évvel később pedig a békéscsabai gazdasági kart passzolta át.

Az egyházmegye a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Főigazgatóságán keresztül a zánkai tábort is megszerezte, a főigazgatóság alapította az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítványt, amely rendelkezik az értékes ingatlan felett. Bár a delmagyar.hu megkeresésére még tavaly a főigazgatóság vezetője, Kothencz János kikötötte, hogy nekik, alapítóknak semmi közük az alapítvány működéséhez, csupán a kuratóriumi tagok megválasztásában lehet szerepük, azért van itt néhány kapcsolódási pont. A kuratórium tagjai között találjuk például Zakar Pétert, aki egykor a Csongrád megyei közgyűlés alelnöke volt, jelenleg pedig a Szeged-Csanádi Egyházmegye főiskoláján a Keresztény Művelődéstörténeti Intézet vezetője. A Szeged-Csanádi Egyházmegye területének elfoglalása elindult, most Szeged következik.

Az uniós javakat sem vetette meg

Ötmilliárd forint uniós pénz folyt be a Szeged-Csanádi Egyházmegyéhez 2009 óta. Kétmilliárdból a Dóm teret újították meg, itt épült fel az a látogatóközpont is, amelyben tavaly óta egy luxusétterem is működik, ami kiverte a szegedieknél a biztosítékot, de végül csak lenyelték. Ezt uniós pénzből építették, de még meg sem száradt a tinta a projekt lezárását jelentő papírokon, már ki is írta a püspök az újabb közbeszerzéseket, ugyanis az Emberi Erőforrások Minisztériumánál 1,2 milliárdot nyert a Dóm padlófűtésére, liftre, galambriasztóra. Ez utóbbi nem uniós pénz, de a köznevelési intézményeik felújítására másfél milliárd forintot, közösség építési programokra pedig majdnem hatszázmilliót már uniós forrásból használhatott fel. Ebbe még nem is számoltuk bele azt a másfél milliárdot, amelyet tulajdonképpen a Szegedi Tudományegyetem nyert, de a Gál Ferenc Főiskola volt a kedvezményezettje. Ezt a forrást még az előző ciklusban több felsőoktatási intézmény között osztották szét „Harmadik generációs összehangolt szolgáltatási portfolió és irányítási rendszer kialakítása, valamint stratégiai jellegű optimalizálás megvalósítása közösségi típusú felsőoktatási együttműködés formájában” elnevezésű pályázatokon, 500 millió és 1,5 milliárd forint közötti összegeket utaltak az intézményeknek.

A felújított szegedi dóm belső tere 2015. december 9-én

MTI / Kelemen Zoltán Gergely

Arról nem is beszélve, hogy az egyházmegye "lenyelte" az alapfokú vidéki oktatást, hiszen a környező falvakban is mindenki szinte könyörgött, hogy vegye át a fenntartást, mivel az akkor még önkormányzati fenntartású intézményeket nem bírták a hátukon vinni a kistelepülések. Nagyjából így kérhették a szegediek is, hogy Kiss-Rigó segítsen.

Botka László fényét halványíthatja

Szegeden a lassú bevonulást már évekkel ezelőtt megkezdte a püspök, első falatként a Dóm téri Dömötör-tornyot adta el az egyházmegyének a város, mivel képtelen volt kigazdálkodni a pénzt a középkori építmény felújítására. Nem sokkal később a tér kétmilliárdos felújítási projektjét is Kiss-Rigó László vezényelhette le, ebből a pénzből újult meg a Dömötör-torony is. Majd a stadion építésének helyszínét vette be az egyház, ehhez már szükség volt arra is, hogy a szegedi önkormányzattal üzletet kössenek, 2015-ben végül 15 millió forintért adták el a stadionhoz szükséges városi területet. A stadiont már lendületesen építi Garancsi István érdekeltsége, a milliárdos nem mellesleg a Szeged-Csanádi Egyházmegye gazdasági tanácsának is tagja volt éveken át, egészen 2016 nyaráig. 2012-ben, amikor Botka kisebbségben „kormányzott”, a Fidesz-KDNP lényegében minden akaratát keresztülnyomta, így a stadionprojektet is, igaz, akkor még arról volt szó, hogy az 3 milliárd tao-pénzből épül meg és a hívők adományaiból fogják működtetni. Azóta sok víz lefolyt a Tiszán, már nem kell, hogy a pénz miatt főjön a püspök feje, az dől számolatlanul. A tízmilliárdos „Ifjúsági Centrum” egyetlen szépséghibája, hogy átadásáig a nyolcezer férőhelyes stadionra áhítozó Szeged 2011 - ahogy most kinéz - kieshet az NB II-ből.

Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök és Csányi Sándor, az MLSZ elnöke kordokumentumokat helyez el az időkapszulában a Szeged-Csanádi Egyházmegye megbízásából épülő Szegedi Ifjúsági Centrum ünnepélyes alapkőletételén 2018. április 9-én.

MTI / Rosta Tibor

Tehát rövidesen épülhet a soknyelvű „kis CEU”-nak is becézett különleges iskola és gimnázium, felújíthatják Szeged belvárosának szívében a Tóth Péter-palotát, ahova az egyetemtől átvett zenei szakgimnázium kerül, és lebonthatják a szintén egyetemhez tartozó Apáthy István Kollégiumot is, amely harminc éve épült a püspöki palota szomszédságában, de az egyházmegye szerint le kell bontani, mert nem lehet korszerűen átalakítani. (Azt ígérik, hogy gondoskodnak majd a 270 kollégiumi férőhely kiváltásáról.)

Apránként húzzák ki Botka alól a szőnyeget. A szegedi polgármesternek az egyetemmel való kapcsolata is mindig felkerült az asztalra, ha arról esett szó, hogy mi is a dolga egy városvezetőnek. Most éket verhet közéjük az új rektor, pontosabban szólva a három minisztérium gyámsága alá helyezett Szegedi Tudományegyetem. (Lázár János is beszélt a helyi lapnak arról, hogy Trócsányi Lászlót és őt bízta meg Orbán azzal, hogy istápolják a Szegedi Tudományegyetemet, az persze kérdés, hogy Lázár kiesésével a kormányból ez hogyan változhat). Persze a városépítői tevékenységére büszke Botka Lászlóra is süthet a Nap, a Modern Városok Programban jön a városba több tízmilliárd forintért harmadik Tisza-híd, fedett uszoda, sportlétesítmények épülnek, lesz közlekedéskorszerűsítés és a belváros is megújul, de azért szemmel láthatóan a Dóm téren túl is terjeszkedik Orbán Viktor püspökbarátja.