Baán László, a Liget projekt miniszteri biztosa tegnap reggel a Klubrádiónak adott interjút, melyben kijelentette, hogy az állításai most is, később is számonkérhetőek. Bardóczy Sándor tájépítész, a Ligetvédők csoport tagja tételesen cáfolja honlapjukon Baán kijelentéseit.

Baán például azt állította, hogy „épületek csak oda épülnek, ahol már korábban is voltak”, jóllehet a Néprajzi Múzeumot például olyan területre húzzák fel, ahol soha nem állt épület, így a Rondó, a park történeti bejárata – melyet a Rákosiék által lebetonozott Felvonulási tér szüntetett meg – már sosem nyerheti vissza eredeti állapotát.

A miniszteri biztos szerint a fejlesztések szükségességét az igazolja, hogy a látogatók többsége eddig is az intézmények miatt érkezett a Városligetbe, Bardóczi szerint azonban az épp Baán megbízásából készült kutatásban az áll, hogy a látogatók több mint 60 százaléka a zöldfelület miatt jön ki a ligetbe.

Baán állítja, hogy „itt nem arról van szó, hogy egy létező zöldfelületet elkezdünk szétszabdalni, hanem egy tradicionálisan intézményi beépítettségű közparkot megújítunk”, mégpedig a saját, 120 éves hagyományai szerint. A Ligetvédők szerint azonban pontosan erről van szó; a Városligeti törvénnyel kivonták a területet az építésügyi törvény és a budapesti építésszabályozás hatálya alól, azaz itt nem a közpark megújítása történik, hanem masszív beépítés, mely nem veszi figyelembe a Liget nem is 120, hanem 180 éves hagyományait.

A kormány a Millenniumi Kiállítástól indul ki, pedig az akkori építményeket ideiglenesnek szánták a világ első közparkjában, és Baán szavaival ellentétben a Néprajzi Múzeum anyaga sem a Ligetben került először bemutatásra, hanem a Nemzeti Múzeumban – a Ligetbe csak ideiglenesen, a Millennium miatt került.

„Mára odáig jutottunk, hogy egy 120 éves ideiglenes kiállítás a hivatkozási alap arra, hogy miért kell és lehet intézményi sűrűségben beépíteni a világ első közparkját” – írja Bardóczy, aki a faültetés kapcsán is cáfolta Baán szavait: nem volt eredményes az állatkerti átültetés, kb. a harmaduk már elszáradt vagy kidőlt.

Nincs egyetértés abban sem, mekkorák is lehetnének az új épületek. Baán szerint a párkánymagasságuk nem több a 25 méteres Dózsa György úti irodaházaknál, Bardóczy viszont a közparkokra érvényes építési törvényt említi fel, mely 7,5 méterben maximalizálja a magasságot. A Ligetvédők az elkészült projekt fenntartási költségeit a többek között egyre szaporodó tömegrendezvények miatt is keveslik.