Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A legnagyobb online ingatlankereső portál év végi összefoglaló elemzés a lakások iránti érdeklődéseket, a magánszemélyek eladási kedvét és az átlagos négyzetméterárakat is bemutatja.
Bár maradt a 2014 óta tartó bővülés az országos lakáspiacon 2018-ban is, a részletes adatok sok érdekességgel szolgálnak – derül ki az ingatlan.com év végi elemzéséből.
Az idén havi átlagban 2,67 millió látogató érkezett a legnagyobb hazai online ingatlankereső portálra, ami 8 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet. Az idén ráadásul 4,93 millió érdeklődést regisztráltak az oldalon eladó lakások és házak iránt, ami szintén rekordot jelent a lakáspiacon. A rendkívül erős kereslethez pedig továbbra is jelentős kínálat társult, ami tovább élénkítette a lakáspiac forgalmát is.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta, az idei évben a kereslet fokozódása mellett a magánszemélyek lakáseladási azért kedve is emelkedett, a magánszemélyek által idén feladott ingatlanhirdetések száma ugyanis 14 százalékkal 168 ezerre nőtt. Ez pedig az elmúlt években bekövetkezett áremelkedéssel is magyarázható. Az ingatlan.com szakértője szerint a 2018-ban létrejött adásvételek száma elérheti, de akár meg is haladhatja a 160 ezer tranzakciót, ami évtizedes csúcsnak felel meg.
A lakásdrágulásnak köszönhetően a fővárosban az idén átalakult a kereslet: a belső kerületek magas árai miatt egyre több vevő fordult a külső kerületek felé. Balogh szerint Budapesten az egy lakásra jutó érdeklődések alapján a XXII., a XXI., a XVII. és XVI. kerület került volt a legnépszerűbb. Ezekben a kerületekben a magánszemélyek hirdetései alapján az átlagos négyzetméterárak 500 ezer forint körül voltak december közepén, ami elmarad a 640 ezer forintos budapesti átlagártól.
A fővárosban a legolcsóbb kerület a XXIII., ahol a kínálati piacon 360 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, a legdrágább kerület pedig az V. kerület több mint 1 millió forintos négyzetméterárral. A népszerűbb városrészek közé tartozó XIII. kerületben 713 ezer forintnál tartanak a négyzetméterárak, a XI-ben pedig 755 ezer forintra rúgtak december közepén.
Ebben az évben folytatta a felzárkózást a vidéki lakáspiac, elsősorban a Pest megyei városokban, településeken, valamint a megyeszékhelyeken lévő lakásokra, családi házakra van igény.
A legdrágább megyeszékhelyek között van Veszprém, Debrecen, Székesfehérvár, Kecskemét és Győr, ezekben a városokban 360-380 ezer forint az átlagos négyzetméterár. A legolcsóbb megyeszékhely Salgótarján a maga 118 ezer forintos átlagárával. Országos szinten alacsonynak mondható a 215 ezer forintos békéscsabai négyzetméterár is.
“A drágulás miatt egyre nagyobb szerephez jutnak a külső pénzügyi források a lakásvásárlók életében. Az alacsony kamatszintnek köszönhető szuperolcsó lakáshitelek és a csok bővítése is hozzájárulhatnak a lakáspiaci kereslet fennmaradásához” – fogalmazott a szakértő.
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
Bővült azon fejlesztési lehetőségek köre, amelyekre a Demján Sándor Tőkeprogramban forrást igényelhetnek a vállalkozások.
Javult a vállalkozások alkupozíciója: az árak konszolidálódtak, a kockázati prémiumok csökkentek, van verseny. Érdemes élni a lehetőségekkel.
Már egyetlen, megfelelően kiválasztott MI-eszköz révén is jelentős hatékonyságnövekedést érhetnek el a kisebb cégek is.
A Blinken OSA Archívum most közzétett dokumentumai mindennél beszédesebbek.
Indítsa el a háttérben és hallgassa meg szerzőink legjobb írásait! A héten: befagyott klímaprogram és szépségipari balesetek.