szerző:
Daczi Dóra
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Az építőanyagok drágulásának oka még a 2008-as válságban gyökerezik. Jó hír a megrendelőknek, hogy a szakértők szerint mostantól nem kell anyagár-emelkedéssel számolni – a rossz hír pedig az, hogy ezt egy lakossági vásárló nem feltétlenül fogja észrevenni.

„Ha a megrendelő (Magyarországon elsősorban az állam) a piacon a teljesítmény extrém gyors növekedését akarja kikényszeríteni – mint ahogy az az elmúlt években történt – még a szektor szereplőinek is nehéz megítélni, mennyire reálisak az árak” – véli Varga Dénes, az Építési Piaci Prognózis kutatásvezetője, akit az elmúlt időszakban gyors tempóban növekvő árakról kérdeztünk. A kivitelezők szerint például az elmúlt évek anyagár-emelkedése drasztikus és egészségtelen, nem indokolja külső hatás, a gyártók pedig úgy látják, amíg ők a 2013-ig elhúzódó válságot követő években az egyre nagyobb terhelést jelentő bér- és energiaköltségek ellenére sem tudtak árat emelni, a kivitelezői díjak folyamatosan nőttek.

Reviczky Zsolt

„Az építőanyag-piacon folyamatos verseny érvényesül: egyes termékek külföldi importon keresztül elvileg bármikor helyettesíthetők” – mondja Szarka László, a Magyar Építőanyag és Építési Termék Szövetség (MÉASZ) elnöke. Az más kérdés, hogy a forintárfolyam esése miatt ez egyre ritkábban éri meg a megrendelőnek.

A versenyhelyzet azonban a határokon belül is kiélezett: „Mivel több száz építőanyag-kereskedő van az országban, nagy a konkurencia, egy nagyobb beruházás versenytárgyalásán el kell menni a falig, így ezeken a projekteken a jövedelmezőség alacsony. Az 5 százalékos áfával készült lakások fokozatosan elkészülnek, ezt követően a szerkezetépítő anyagok iránti kereslet mostanra 20-25, év végéig 30 százalékkal fog visszaesni. Az iroda- és lakóépületek többségénél már a befejező fázisban tart a kivitelezés, az ehhez szükséges anyagok kereslete jövőre fog mérséklődni. A karantén alatt jellemző anyaghiány most az ellenkezőjébe fordul át” – magyarázza Wiesinger Rajmund, a Magyar Építőanyag Kereskedelmi Egyesület elnöke.

A drága építőanyagokról szóló hírek mindenesetre jól rezonálnak az egyszeri lakossági megrendelő tapasztalatival, aki elsősorban a kedvezményeket nem adó hiperekben vásárol. A kivitelezői ajánlatokat vizsgálva pedig „egy lakossági megrendelő nem a korábban jellemző 65-35, hanem 50-50 százalékos arányt lát az építőanyag és a munkadíj költségeket vizsgálva” – mondja a MÉASZ elnöke. Ennek oka természetesen nem az anyagár-csökkenés, hanem a bérfelzárkóztatás és az építőipari rezsióradíj emelkedése, ez utóbbi a tavalyi 3696 forint helyett idén 4165 forint. A rezsióradíj emelésére részben azért volt szükség, mert a szakképzetlen munkaerő növekvő aránya miatt egyre többször kell mérnök-művezetőt foglalkoztatni.

Reviczky Zsolt

Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke szerint az első félévben 7,5 százalékkal nőtt az építésszerelési tevékenységek ára, de júliusban már csak 1,5 százalékkal, és további áremelkedésre összességében sem itt, sem az építőanyagok piacán nem kell számítani. De az árak beállására, vagy arra, hogy a kedvezmények a megrendelő felé is realizálódjanak, és ne szívódjanak fel az építési láncban, még várni kell.

Ezt tette az építőiparral a koronavírus

Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központjának igazgatója szerint a koronavírus várhatóan kisebb léket fog ütni az ingatlanpiacon, mint a 2008-as válság. Az árakat és a bérleti díjakat alapvetően most is a jövedelem változása fogja meghatározni. Mivel az ingatlanpiacon a kereslet és a kínálat a szektor jellegéből fakadóan késéssel követi egymást, a fordulópontokon nagy áresések vagy emelkedések figyelhetők meg, és a bérleti díjak is kilenghetnek ilyenkor. „A jelenlegi helyzet nem túl kedvező: az árak magasan vannak, a csőben számos fejlesztés áll, idén mély lesz a recesszió, és gyenge a forint” magyarázta a Portfólió csütörtöki ingatlankonferenciáján az elemző, aki ugyanakkor úgy véli, már el is indult a kilábalás, hiszen kevésbé túlfűtött a piac, és az üresedés akár 15 százalék alatt is megállhat. „A home office inkább csak a hosszú távú keresletet tudja mérsékelni az irodapiacon, jövőre már felpattanó gazdasági aktivitásra kell számítanunk. A bankok továbbra is akarnak hitelezni, amit az MNB is támogat. A kamatok Európában alacsonyak maradnak, a forint árfolyamában további leértékelődésre nem számítanék. Összességében nem indítanék új projektet, de ami a csőben van, azt befejezném” – véli a szakértő.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Daczi Dóra Ingatlan

Összeomlás jöhet, ha nem kap megint állami segítséget az építőipar

Projektleállások, jogi bonyodalmak, félelem a likviditási és foglalkoztatási nehézségektől – ez jellemzi most az építőipart, ahol minden szereplő arra vár, mit lép majd az ágazat legnagyobb megrendelője, az állam. Ha letennék a munkát, sok mikrovállalkozás és kkv azonnal ellehetetlenülne, a nagy cégeket pedig a sokfős brigádok közötti gyorsabb vírusterjedés fenyegeti, így a tömeges létszámkiesés akár már egy beteg diagnosztizálásával garantált.