Tetszett a cikk?

Ha az Országgyűlés elfogadja, jelentős kedvezménnyel juthatnak lakáshoz azok, akik most önkormányzati bérlakásban laknak, függetlenül attól, hogy egy penészes, nyirkos ingatlanról van-e szó, vagy egy műemlékről a Budai Várban.

Böröcz László fideszes parlamenti képviselő kedden éjszaka benyújtotta a lakástörvény módosítását. A korábbi hírek még arról szóltak, hogy azok, akik műemléki védettség alatt álló önkormányzati lakást bérelnek, az ingatlant kedvezményesen megvehetik. Ilyen lakások zömmel a budai Várban vannak, ezeket ugyanis 1990 után nem lehetett privatizálni, így önkormányzati tulajdonba kerültek.

Ehhez képest az új szabályozás úgy szól, hogy

ha a vételi jog szempontjából alapul vett bérleti jogviszony legalább 2020. december 31. napjától fennáll, abban az esetben az önkormányzati, valamint az állami tulajdonú, az ingatlannyilvántartásban önálló ingatlanként nyilvántartott lakásra vételi jog illeti meg a bérlőt.

Vagyis nemcsak azok járhatnak jól, akik műemléki lakásban laknak, hanem lényegében mindenki, aki 2020. december 31-e előtt önkormányzati lakásra bérleti szerződést kötött.

Az Úri utca
©

Azért járhatnak jól, mert a módosítás, ha elfogadja a parlament, a lakás forgalmi értékének 30 százalékában állapítja meg a vételárat. Az összeg még ennél is alacsonyabb lehet, attól függően, hogy a bérlő mióta lakik az ingatlanban: évenként egy százalékkal csökken a vételár, ami legfeljebb a lakás értékének 15 százalékáig csökkenthető. Ahhoz tehát, hogy valaki a maximális kedvezménnyel élni tudjon, legalább 15 éve bérlőnek kell lennie. A tervezetben benne van az is, hogy aki egy összegben fizet, csak a kedvezményes vételár 70 százalékát kell állnia.

A 24.hu számolta ki, hogy ez a gyakorlatban azt jelenti: Budapesten egy 50 millió forint forgalmi értékű lakást az abban 15 éve lakó bérlő egy összegben 5 millió 250 ezer forintért vásárolhat meg, vagyis a piaci ára 10,5 százalékáért.

A tervezett módosítás szerint nem lehetne megvenni

  • a felújításra vagy bontásra kijelölt épületben, vagy rehabilitációs területen lévő lakást,
  • szolgálati, vállalati bérlakást,
  • elidegenítési és terhelési tilalommal terhelt lakást,
  • nyugdíjasházban, garzonházban lévő lakást,
  • műteremlakást.

De akkor mi lesz a műemlékvédelmi lakásokkal?

Az állam a rendszerváltozás után lehetővé tette a korábban kisajátított, illetve eleve tanácsi bérlakásként épült ingatlanok privatizációját: átadta a lakásokat az önkormányzatoknak, amelyek néhány év alatt csaknem 800 milliárd forint értékű ingatlant árusítottak ki 137 milliárdért. A vételi lehetőség azonban nem vonatkozott minden bérleményre, a műemléképületben lévő lakásokat ugyanis csak a műemléki hatóság hozzájárulásával lehetett eddig, és lehet ezután is elidegeníteni.

©

A Fővárosi Vagyonátadó Bizottság 1994-es határozata azonban úgy szól, hogy a Várnegyed lakásai az önkormányzat elidegeníthetetlen törzsvagyonának részét képezik. A döntés a Várban található csaknem 1422 bérleményből 1098 lakást érintett. És érint a mostani szabályozásban is. A benyújtott szövegben ugyanis az szerepel, hogy „helyi önkormányzat rendelete lakáscélú műemléképületet forgalomképtelen törzsvagyonnak nem minősíthet”. Vagyis az ezeket bérlők is élhetnek vételi jogukkal. Vége az „örökbérletnek”, a várbeli lakások jelentősen alacsonyabb összegű havi bérleti díjának.

A budai Várban bérelt ingatlanok kapcsán több botrány is kirobbant az elmúlt években. A hvg.hu is többször írt már arról, hogyan jutottak ingatlanhoz a Várban a közélet prominens alakjai. Írtunk arról, hogy Szijjártó barátja is rendkívül alacsony áron bérel lakást, ahogy arról is, hogy Palkovics László egy győri panelt adott a várbeli lakásáért cserébe. De van itt ingatlanja Bayer Zsoltnak is.

Hogyan jutottunk idáig?

V. Naszályi Márta, a Budai Várat is magába foglaló I. kerület polgármestere az önkormányzati választáskor azt ígérte, kezdeményezi fogja, hogy azok is megvehessék bérleményüket, akiknek korábban erre nem volt lehetőségük. A programjában egyébként az is szerepelt, hogy felülvizsgálják a szociális jogosultságot, és differenciálják a lakbéreket.

V. Naszályi Márta
©

Győzelme után neki is látott az új kerületi lakásrendelet előkészítésének, de a tervezetből kiszivárgó részletek felháborodást keltettek. A bérlők például azt sérelmezték, hogy az önkormányzat jelentősen emelné a lakbéreket, valamint, hogy az örökbérletű lakók többsége a szociálisból átkerülne a költségelvű kategóriába, ami önmagában jelentős ugrás. A polgármester úgy érvelt, a lakbérek felülvizsgálatát törvény írja elő, ennek értelmében a költségelvű lakbér mértékét úgy kell megállapítani, hogy a bérbeadó ráfordításai megtérüljenek. Ez az elmúlt években elmaradt, a bérlakások fenntartása évi 500 millió forintos veszteséget jelentett a kerületnek.

Böröcz László az Indexnek korábban azt állította, a várbeli bérlők közül sokan megkeresték, miután az I. kerületi önkormányzat új lakásrendelet megalkotásán kezdett el dolgozni. Erre válaszul született meg a lakástörvény módosítása, amire egyébként a politikus a tervezett módosítás indoklásban ki is tér. Úgy fogalmaz, hogy a törvényjavaslattal a jogalkotó egy történelmileg előállt helyzetet is orvosolni kíván. A rendszerváltozást követő szabályozás alapján az önkormányzati és állami tulajdonú lakások bérlőinek egy szűk köre nem vehette meg az általa lakott bérleményt.

A módosítás által bevezetett szabályok azt kívánják többek között biztosítani, hogy azok, akik az 1990-es években hozott korlátozások miatt nem élhettek vételi jogukkal, most hasonló feltételekkel tehessék ezt meg, mint korábban a velük hasonló helyzetben lévő bérlők országszerte.

Az értékbecslés és az adásvételek lebonyolítása az önkormányzatok feladata lesz, ami nem elhanyagolható kiadás az anyagiakban egyébként sem bővelkedő intézményeknek. Az új szabályozás szerint a lakásvásárlásra vonatkozó kérelem benyújtásától számítva 6 hónapja lesz az önkormányzatnak, hogy a lakás megállapított forgalmi értékét közölje. Ellenkező esetben az állam elvégzi helyettes az értékbecslést, de ennek költségét az önkormányzatra terheli.

A polgármesterek tiltakoznak

Kerestük az I. kerületi polgármestert, hogy megtudjuk, hogyan érinti a kerületet és az önkormányzatot az új rendelkezés. V. Naszályi Márta szerint

a kormány bebetonozza a lakhatási szegénységet Budapesten. 

Úgy véli, a tervezett módosítás pont azokat az embereket hagyja magára, akik a leginkább rászorulnának a segítségre. "A törvény felszámolná az önkormányzati lakásállományt, ezáltal ellehetetlenítve azt, hogy a kerületek és a városok segítsenek azoknak az embereknek, akik sose juthatnának egyébként lakáshoz. Az önkormányzatok innentől kezdve nem érdekeltek abban, hogy lakásokat építsenek, és hogy bérbe adják azokat az arra rászorulóknak, mert a kormány bármikor elveheti őket" – érvel.

Pikó András, józsefvárosi polgármester a Facebookon reagált. Azt írta, szerinte "elindul egy új rablóprivatizáció, amelynek eredményeképpen végül nyomott áron belvárosi és más értékes lakásokhoz juthat a NER-közeli csókosok hada – lehet, hogy az elején sok boldog lakástulajdonos fog majd a Fideszre szavazni, de a fővárosi épületállomány műszaki színvonalát is kalkulálva később örömmel szabadulnak majd az olcsón megszerzett vagyontárgytól a piaci ár alatt is."

Bérlakás az Úri utcában
©

A törvényváltozást az elmúlt évtized legkárosabb lakáspolitikai döntésének tartja. Kiemeli, hogy Józsefvárosban nagyjából négy és fél ezer önkormányzati bérlakás van. „Budapesten itt a legmagasabb az önkormányzati tulajdonú bérlakások aránya”, penészes, nyirkos, több mint 100 éves épületekben lévő komfort nélküli vagy alig komfortos lakásokról van szó. „Pár millióért, kölcsönből, alkalmi vétel lesz azoknak is, akiknek a bérleti díj kifizetése ma is napi gondot okoz, de felújításra, karbantartásra már biztosan nem lesz forrásuk – ők is gyorsan pénzért kívánják majd tenni. Ez vagy sikerül majd, vagy nem” – zárja.

A kulturális örökség védelméről szóló törvény hiába rendelkezik úgy, hogy „műemlék, műemlék jellegű, városképi jelentőségű kategóriában védett ingatlanok tekintetében a fővárosban lévő ingatlan esetén a fővárosi önkormányzatot elővásárlási jog illeti meg”, az új szabályozással a Fővárosi Önkormányzat elveszíti elővásárlási jogát a bérlők vételi jogának gyakorlása esetén.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!