Pezsgő, kisboltokkal és gyalogos forgalommal tarkított budai körút – ilyennek képzeli Őrsi Gergely II. kerületi polgármester az új Margit-negyedet, ahol rengeteg az üres, kihasználatlan ingatlan. Most ezek egy részére – az önkormányzati tulajdonban lévőkre – pályázaton keresnek bérlőket és üzemeltetőket. Elsősorban civil, kulturális szervezeteket, innovatív vállalkozásokat látnának szívesen a kerületben, az önkormányzat pedig bérletidíj-kedvezményre vagy egyedi bérleti konstrukcióra is hajlik a rehabilitációért cserében. Az elképzelést a képviselő-testület még tavaly októberben hagyta jóvá, a program akkor kapta a Margit-negyed nevet.

Pályázni hónapok óta lehet, és az önkormányzatot is meglepte, hogy a második körben 22 helyiségre 5 hét alatt 130-an jelentkeztek. „Most ezen pályázatok értékelését kezdte el a Margit-negyed Döntés-előkészítő és Tanácsadó Testület annak érdekében, hogy minél előbb elkezdődhessen az ingatlanokban a munka” – tájékoztatott a II. kerületi önkormányzat, hozzátéve, hogy júniusban több tucat újabb ingatlant tesznek ismét elérhetővé a Margit-negyed oldalán, ezekre is lehet majd pályázni. Azt is írják, hogy sok olyan pince-, félszuterén helyiség lesz ezek között, amelyekre elsősorban társasházak, területi vállalkozók vagy magánemberek jelentkezését várják, „hiszen ezek leginkább tárolásra alkalmasak, így biciklitárolóként, raktárként vagy közösségi helyiségként lehetne őket hasznosítani”.

Ongjerth Dániel

Túry Gergely

Az első pályázati kör még november 30-án zárult, 40-en, köztük magánszemélyek, szervezetek és cégek érdeklődtek a különböző ingatlanok után. Többeknek azóta már kulcsrakészen adott át helyiségeket az önkormányzat. Irodalmi kávézó, galéria, lakhatási szegénység ellen küzdő és közösségi programokat szervező csoportok is vannak a nyertesek között. Nem véletlenül: az ötletgazdák kulturális, közösségi programokban is gondolkodnak, hiszen – ahogyan arra korábban Ongjerth Dániel, a Margit-negyed Program szakmai vezetője utalt – a Margit körúton, a XX. század elején nyüzsgő volt az élet,

itt lakott József Attila, Móricz Zsigmond, itt volt az Európa Kávéház.

Az első, Margit-negyedet is érintő kulturális rendezvénysorozaton egyébként már túl is vannak, ez volt a kirakART, ahol művészek állhattak a kirakatokba. 

Drucker Dávid

Az önkormányzat arra számít, ha az üres önkormányzati üzlethelyiségekben, raktárakban, műhelyekben újra lesz élet, az ösztönözni fogja a magántulajdonosokat is a változásra: esetleg üresen álló ingatlanjaik bérbe adására, vagy bérletidíj-csökkentésre, így rehabilitálva a Margit körutat és vonzáskörzetét. A leendő negyedben egyébként nagyjából 90 önkormányzati tulajdonú ingatlan van, ezek nagy része lakhatatlan vagy használhatatlan. Nem egy esetben olyan pincehelyiségről, tetőtérről vagy butikról van szó, amelyeket még a nyolcvanas években, társasházi lépcsőházakban alakítottak ki, majd a rendszerváltás után az önkormányzat nyakán maradtak – nyilatkozta korábban a Telexnek Ongjerth Dániel, aki a Bartók Béla út újjászületéséből is kivette a részét. A XI. kerületben az önkormányzat még évekkel ezelőtt bérletidíj-kedvezményt adott kulturális programszervezőknek, ezzel mások üzleti kedvét is meghozva. Ezt ismerte fel most a II. kerület.

Remélem, a példa ragadós lesz

– mondja a hvg.hu-nak Polyák Levente, építész, urbanista, a Kortárs Építészeti Központ munkatársa, aki egy ideig a Margit-negyed szakmai bizottságának is tagja volt. Szerinte a Margit-negyedi kezdeményezés jó, általa „új üzleti logikát lehet megismerni”.

Ahol például régen kisbolt volt, most jól jöhet a civil kezdeményezéseknek, nagy igény van az ilyen helyekre.

Túry Gergely

Más városrészek, például Erzsébetváros is megkereste a központot, szintén üres önkormányzati ingatlanok hasznosításához kértek segítséget. Józsefvárosban pedig a Népszínház utca felújításáról kezdődött közös gondolkozás. Itt sétálóutcát terveznek, de félve attól, hogy ezzel esetleg felmennek az árak, most azon dolgoznak, hogy megmaradjanak az utcában az értékes tevékenységek, szereplők és boltok is.

Na, de mi lesz a Rákóczi úttal?

Rengeteg az üres magán-, illetve önkormányzati tulajdonú ingatlan a Rákóczi úton is. Ahogyan arról korábban a hvg.hu írt, ez az utca, akárcsak a Margit körút, egykor Budapest ékköve volt, mára inkább szégyenfoltja lett. A Keletitől a Blaháig ma is üres, lepukkant üzletek vannak, leszámítva néhány turkálót és giccsboltot. Ötlet korábban is volt az út felújítására, de nem lett belőle semmi.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) például 6 évvel ezelőtt azzal állt elő, hogy biciklisáv, széles járda és villamos kellene az egyébként „belvárosi autópályának” nevezett Rákóczi útra, bár hasonló látványtervet a Levegő Munkacsoport már tizenkét évvel ezelőtt is készített. Ezt a városrészt is úgy próbálnák rehabilitálni, hogy először a gyalogosokat hoznák vissza – akárcsak a Margit-negyedbe. A kérdés azonban mindkét helyszín esetében ugyanaz: hova lehetne elvezetni a mostani nagy forgalmat?

A BKK terve az, hogy a buszsávot középre kell helyezni, a járdát szélesíteni, több gyalogátkelőt és biciklisávot építeni, zöld területeket kialakítani. Kerestük a BKK-t, hogy megtudjuk, aktuális-e még az elképzelés. Azt írták, hogy a Főváros és a BKK rövid távú terveiben szerepel a Rákóczi út humanizálása, „amelyben nagyrészt az említett terveket szeretnénk alapként felhasználni”. A megvalósítás attól függ, lesz-e erre pénze Budapestnek.

MTI / Szigetváry Zsolt

Közben a budapesti főépítész az Azonnalinak úgy nyilatkozott, „van arra szándék, hogy kellő előkészítés után a Rákóczi–Kossuth Lajos-tengelyről levegyünk egy-egy forgalmi sávot”. Az interjúban azt mondja, még nincs nyilvános koncepció a most háromsávos szakasz átalakításáról, noha a járvány kitörése után téma volt a Rákóczi út átalakítása is. A tervekről annyit árult el, hogy vita volt arról, középre kell-e helyezni a buszsávot. Ez gyorsítaná a buszok forgalmát, ám a főépítész szerint így az emberek kis járdaszigeteken várakoznának a tűző napon, nem a kirakatok előtt a fák árnyékában. Különben sem szabad – mondja –, hogy a Rákóczi út átalakítása a közlekedés gyorsításáról szóljon, hanem a humanizációról, a járda kialakításáról, növényhasználatról kell beszélni annak kapcsán.

Polyák Levente szerint a Rákóczi út átalakítása sokáig nem várhat,

sehol a világon nincs arra példa, hogy a belvárost átszeli egy autópálya.

Úgy látja, el kell venni egy sávot az autóktól és ki kell szélesíteni a járdákat. A Blaha Lujza tér felújítása, ami jövőre kezdődik, ennek a „bevezetője lehet”.

MTI / MTVA / Róka László

Nem teszik kirakatba

Ami az üzleteket illeti, a Huszár utcától az Astoriáig próbálkoztak mindennel: gyógyszertárral, lottózóval. Elenyésző a siker. Megkeresésünkre az erzsébetvárosi önkormányzat azt írta, hogy a Rákóczi úton 10 olyan üres, kihasználatlan helyiség van, amelyek a VII. kerületi önkormányzat tulajdonában vannak. „Ezek nagyrészt pincék vagy kisméretű, udvari helyiségek” – írják, hozzátéve, hogy „az elhanyagolt üzlethelyiségek minden bizonnyal magántulajdonban vannak”.

A Rákóczi út másik felén, ami már a VIII. kerülethez tartozik, szintén ez a helyzet: az önkormányzat a hvg.hu-val azt közölte, hogy összesen 12 üres üzlethelyiség az önkormányzaté, és „azok sem mind utcaiak”. A többi magánemberek tulajdonában van. Az önkormányzat szerint, mivel nincs túl sok üres önkormányzati üzlethelyiség,

külön koncepció, vagy terv sem készül ezek hasznosítására.

Pedig Polyák Levente szerint vannak jó nemzetközi példák. Párizst hozza fel, ahol önkormányzati cég segít a kisüzleteknek túlélni, illetve üres helyiségeket ad olyan szolgáltatóknak, akikre szükség van egy kerületben. A francia modellt korábban több önkormányzatnak is bemutatták Magyarországon, de azok akkor nem mutattak nyitottságot. Vagy ott van az amerikai modell: New Yorkban egy környékről több üzlet is összeállt, létrehoztak egy egyesületet, egy közös szervezetet, például a takarítást megszervezni. „A lényeg az együttműködés, a hálózatosodás, az egymástól való tanulás” – teszi hozzá az építész, emlékeztetve, hogy Berlin és Amszterdam egyes részeit is közösségi ingatlanhasznosítással újítják meg.