Vannak hatékony eszközök a devizapiaci kockázatok kezelésére
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Csak a világörökségi területeken lesz kötelező eladni a bérlakásokat a bérlőknek a törvényalkotási bizottság (TAB) javaslata szerint.
Igaznak bizonyult a Népszava ma megjelent információja: Böröcz László Fidesz-képviselő eredeti javaslata, amely az ország összes önkormányzatát kötelezte volna a bérlakások töredékáron történő eladására, szinte megszüntetve ezzel a helyi lakásgazdálkodást, és amelyet sok tekintélyes fideszes polgármester is hevesen elutasított, jelentősen átalakult. A jövő keddi szavazáson már a törvényalkotási bizottság szövegéről döntenek, amely csak a budai Vár és az Andrássy út világörökségi helyszínén és védőövezetében található bérlakásokra vonatkozik.
Ezeket megvásárlójuk négy évig nem adhatja el. Erről azonban a bizottságban ellenzékiek elmondták: mindez nem változtat azon, hogy az érintett önkormányzatokat jelentős közvagyontól fosztják meg (ráadásul azt is korlátozzák, hogy a bérlakás-eladás bevételét mire fordíthatják), és azon sem, hogy Bayer Zsolt publicista és más kedvezményezett várbeli lakók szintén fillérekért megvehetik a lakásukat, ha nem is most, hanem amikor bérlői viszonyuk eléri az ötéves időtartamot.
A kínai Fudan Egyetem magyarországi alapítványáról szóló törvényjavaslathoz néhány technikai apróságon kívül csak azt tette hozzá a TAB, hogy a kormány „legkésőbb 2022. december 31-éig beszámol az Országgyűlésnek az intézmény létesítésével kapcsolatos beruházás előkészítéséről és a megvalósítás tervezett költségeiről”.
Schanda Tamás államtitkár a bizottságban is elmondta, hogy az ellenzék tiltakozása hisztérikus hangulatkeltés, hiszen még csak folyamatban van a tervezés. Arra azonban nem adott magyarázatot, hogy ha ez így van, akkor miért kell már a jövő héten törvényt hozni az egyetem alapítványáról, és miért hatalmazzák fel Palkovics László minisztert a kuratórium kinevezésére.
Kiegészítették a veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslatot is: beleírták és ezzel véglegesítették a szerda este és csütörtök délután megjelent rendeleteket, egyebek közt a járvány által sújtott adózók kedvezményeiről, a Széchenyi-kártyáról és a miniszterelnök által a mai sajtótájékoztatón bejelentett tíz nap pótszabadságról, amelyre a védekezés résztvevői jogosultak és két éven belül vehetik ki. A törvényalkotási bizottság ellenzéki alelnöke, Demeter Márta (LMP) élesen bírálta, hogy a törvényjavaslathoz a kormányoldal a parlamenti plenáris vita után egy 121 pontból álló, indoklással együtt 84 oldalas módosítást adott be, amelynek alapos megtárgyalására már nem volt idő.
Az árfolyamingadozás feladja a leckét – főleg, ha importhányadot tartalmazó beruházást kell finanszírozni.
Költséghatékony és magas minőségű szolgáltatások érhetők el, akár a teljes munkavállalói körre, akár csak a kulcspozícióban lévő alkalmazottakra.
Akkor igazán előnyös egy ilyen beruházás, ha a fogyasztás jelentős része egybeesik a napsütéses időszakokkal.
Milyen jogi megfelelési követelményekre kell figyelnie a vállalkozásoknak, ha MI-alapú eszközöket használnak a munkaügyi területeken?
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dőlt el, hogy a fővárosi képviselők kiigazították a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, így van újra érvényes büdzséje a fővárosnak – év végéig. Ha nem így lett volna, durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellett volna készülni.
A rendelkezés alól csak olyan kiemelt cégek mentesülnek, mint a MÁV vagy az MVM.
Arról is beszélt, ha szemmel lehetne ölni, Brüsszelben egy sortűzzel elintézték volna.
A kormánypárt támogatottsága pedig mélyponton van.
Ha erre nincs jó válasz, a százezres menet csak színes emléknek lesz jó.
A volt vezérkari főnök azt mondta, jobb lenne, ha például a kézigránát-baleset miatt elrendelt vizsgálat eredményét tennék közzé végre.
A légitársaság szerint még este tíz óra előtt újra felszállhatnak.