Márciusban folytatódott a drágulás az albérletpiacon. A KSH-ingatlan.com lakbérindex szerint az átlagos bérleti díj Budapesten 2,9 százalékkal nőtt februárhoz képest, országos szinten pedig 2,3 százalékos volt a drágulás. Az egy évvel korábbinál Budapesten 18,2, országos átlagban 19 százalékkal drágábbak a kiadó lakások. Ez pedig azt jelenti, hogy az árak visszatértek a járvány előtti szintre.

Amióta mérik ezt, egyetlen márciusban sem volt akkora kereslet a kiadó lakások iránt, mint idén. Az albérletek iránt érdeklődők száma tavaly márciushoz képest 5 százalékkal, a járvány előtti szinthez, 2019 márciusához viszonyítva pedig 14 százalékkal nőtt.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta: ennek csak az egyik fontos oka az, hogy Ukrajnából érkeznek a menekültek. Ugyanígy szerepet játszik a kereslet növekedésében az, hogy

a lakáshitelek kamatai emelkednek, ezért egyre többen halasztják el a tervezett lakásvásárlást és mennek inkább albérletbe.

A kormány ugyan kamatstopot vezetett be a már meglévő lakáshitelek törlesztésére, de új hitelt felvenni ettől még drágább, mint néhány hónappal vagy évvel korábban.

Az ingatlan.com adatai szerint áprilisban aztán folytatódott a drágulás. Budapesten 170 ezer forint volt az átlagos bérleti díj, 40 ezer forinttal több, mint tavaly ilyenkor. A legdrágább városrész továbbra is a pesti Belváros, 250 ezer forintos átlaggal, de Budán az I., a II. és a XII. kerületben is 200 ezer forint fölötti az albérletek árának átlaga. Nem messze onnan mérték a legnagyobb drágulást: a pesti oldal belső kerületeiben 23 százalékkal nőttek a bérleti díjak egy év alatt. A legolcsóbban Budapesten belül Csepelen lehet lakást bérelni, ehhez havonta 125 ezer forintra van szükség.

A megyeszékhelyek közül április közepén Veszprémben, Győrben, Székesfehérváron, Tatabányán 130–150 ezer forintnál tartottak az átlagos bérleti díjak. Szegeden, Pécsen és Debrecenben pedig 115–120 ezer forintot szeretnének kapni a tulajdonosok egy-egy hónapra.