A tárgyalás végén Kovács Tamás tanácsvezető bíró jelezte: március 22-én lesz a következő nyilvános ülés, amikor "nem történhet igazából más, mint határozathozatal". Az első fokon bűnszervezetben felbujtóként elkövetett emberölés, társtettesként elkövetett zsarolások, társtettesként és felbujtóként elkövetett rablás, lőfegyverrel, lőszerrel, robbanóanyaggal visszaélés és felbujtóként elkövetett rongálás miatt 20 év fegyházra ítélt Czibere Attila kijelentette: az ítéletet megérdemli, de kéri, vegyék figyelembe, hogy nagyban segítette az eljárást, ezért lényegesen enyhébb büntetést kért.

"Igazából soha nem vezettem bűnszervezetet" - mondta az egyebek mellett bűnszervezetben, felbujtóként elkövetett emberölésért nem jogerősen 18 és fél év fegyházra ítélt Szabó Miklós, aki szerint "életszerűtlen az egész történet, amit a Cziberéék hazudnak" róla és bátyjáról. Hasonlóan nyilatkozott az azonos tartalmú fegyházbüntetésre ítélt testvére, Szabó István is, aki egyebek mellett felhozta, senkit nem ismert az "olajos csapatban", egyetlen közös ügyük sem volt, ők pedig soha nem voltak "a pénz közelében".

A bűnszervezetben elkövetett emberölésért 20 év fegyházzal sújtott Papp Sándor kijelentette: "bánom, amit tettem". A bűnszervezetben elkövetett emberölésért életfogytig tartó fegyházra ítélt - feltételesen legkorábban 35 év múlva szabadon bocsátható - Kaszap Ferenc úgy nyilatkozott, ha a bíróság úgy látja, ő "mindennek a rossza", akkor "ennyi büntetés jár" neki. "Én úgy érzem, hogy vér nem tapad a kezemhez" - mondta, hozzátéve, "kicsit túlzottnak tartom ezt a 35-öt".

A társtettesként és bűnsegédként elkövetett rablás miatt kiszabott hat és fél évi fegyházbüntetése ellen fellebbező Barta László családi körülményeinek figyelembe vételét és enyhébb büntetést kért, míg az emberölésre és rongálásra való felbujtásért kirótt, 15 év fegyházbüntetését megfellebbező Karap Antal arra hivatkozva kérte felmentését, hogy a terhére rótt cselekményt nem követte el.

A lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés miatt egy év tíz hónap, négy évre felfüggesztett börtönnel sújtott Molnár Tamás Zoltán azzal védekezett, ő csak "belecsöppent" a történetbe, míg a rablásban nyújtott bűnsegédség, valamint lőfegyverrel, lőszerrel visszaélés miatt nem jogerősen öt év fegyházra ítélt Pásztor Zoltán azt mondta, "semmilyen bűncselekményt nem követtem el, és nem is tudtam róla".

A társtettesként elkövetett zsarolás miatt nem jogerősen egy év tíz hónap, három évre felfüggesztett börtönnel sújtott Zelenák Csaba arról beszélt, semmit nem követett el abból, amit első fokon a terhére róttak, az utóbbi évek pedig bizonyították, hogy az övé "nem egy bűnözői életpálya". 

A bűnszervezetben, társtettesként elkövetett lopás miatt első fokon három év fegyházzal sújtott Mátyás Alajos könnyeivel küszködve kérte felmentését, megjegyezve, "közvetlen bizonyíték csak arra van, hogy hamis a vád ellenem". A rablásért, testi sértésért és lőfegyverrel, lőszerrel visszaélésért első fokon 20 év fegyházzal sújtott Kapás Péter - megjegyezve, nem áll értetlenül az előtt, hogy börtönbe kell vonulnia - azzal mentette magát: "akkor nekünk néhány másodpercünk volt eldönteni dolgokat", noha kétségtelen: ő nagyon rossz döntést hozott. 

A Pest Megyei Bíróság 2010. június 1-jén első fokon egy vádlottat életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt a különösen nagy értékre, bűnszervezetben és üzletszerűen elkövetett lopás bűntette és más bűncselekmények miatt indult perben. Ketten 20 év fegyházbüntetést kaptak, több vádlottra 1 év és 18 év közötti szabadságvesztést róttak ki.

Az elsőfokú döntés a vádlottak számlájára írt a 2000-es évek elején elkövetett, a Mol százhalombattai finomítóját 100 milliós nagyságrendben megkárosító olajlopásokat. Megállapította azt is, hogy a bűnszervezet több tagja miként jutott el a védelmi pénzek szedésétől a nagy tételű olajlopásig, a diósdi kettős gyilkosságig, valamint a pénzszállító autók és bankfiókok elleni támadásokig.