Budaházy Györgyöt a 2006 szeptembere és 2007 márciusa között az interneten közzétett tucatnyi írása miatt vádolta meg az ügyészség állam elleni bűncselekménnyel, mert álláspontja szerint ezekben a szövegekben a vádlott az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására buzdított például azzal, hogy a kormány elkergetésére, a parlament feloszlatására és a rendőrség "legyőzésére" hívta fel olvasóit. Budaházy György az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét.

A Fővárosi Bíróság (FB) első fokon úgy vélte, hogy a bár a szólásszabadság határait feszegetik az írások, a vádbeli bűncselekményt nem valósítják meg, ám ezt a döntést a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyezte. Az új eljárásban az FB már kimondta Budaházy György bűnösségét, és egy év, három évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, amelyet a tábla másodfokon helybenhagyott és jogerőre emelt. Ez ellen a döntés ellen fordult felülvizsgálati kérelemmel a Legfelsőbb Bírósághoz (LB) Budaházy és védője.

Az LB jogutódjának, a Kúriának a keddi nyilvános ülésén idéztek a másodfokú ítélet indoklásából, mely szerint Budaházy György többi között azt írta: "blokád alá kell vonni a vörös Budapestet", "ki tudott itt bármit is elérni erő felmutatása nélkül, az egész világ az erőszak felé halad", "többet ér egy diktatúra, ha az hazafias, mint egy demokrácia, amely elherdálja a jövőt", "takarodjanak (az országból) ha élve meg akarják úszni", "a médiasöpredéket be kell gyűjteni", cél egy új rendszerváltás, egy új alkotmány, amely az ezeréves történelmi alkotmányon alapul.

Budaházy György a bíróságon 2011-ben

MTI / Koszticsák Szilárd

Budaházy György védője, Szikinger István ügyvéd kifejtette: a vádlott írásaiban több ponton a békés ellenállást, az erőszak elkerülését szorgalmazza, személyétől teljesen idegen az erőszak alkalmazása, ami a terrorcselekmény vádjával folyó eljárásban is kiderült. A védő szerint Budaházy György semmiféle puccsot nem akart előkészíteni, de nem is tehette volna oly módon, hogy erre nagy nyilvánosság előtt, az interneten hív fel. Így nem lehet erőszakos hatalomátvételt előkészíteni.

Arra a bírósági érvelésre, hogy ellenállni legfeljebb egy zsarnoki hatalommal szemben lehet joguk az állampolgároknak, de Budaházy György célpontja, a Gyurcsány-kormány alkotmányosan került hatalomra, Szikinger István annyit mondott: Adolf Hitler is alkotmányosan került hatalomra. A Budaházy György által a vádbeli időszakban az akkori hatalomról és annak egyes cselekedeteiről megfogalmazott értékelések pedig mára hivatalossá váltak, törvénybe foglaltattak, például a 2006. őszi rendőri fellépéssel kapcsolatban csakúgy, mint a vádlott egyes közjogi elképzelései, például a történelmi alkotmányosság továbbélésével, érvényességével kapcsolatban, amire most már az új alaptörvényben van utalás.

A Legfőbb Ügyészség képviselője a felülvizsgálati kérelem elutasítását és a jogerős marasztaló ítélet hatályban tartását kérte. Többek között azzal érvelt, hogy Budaházy írásaiban nyilvánvalóan és teljesen konkrétan, az eszközök, módszerek, hely, idő és cél meghatározásával buzdít az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására. A vádlott sajátosan értelmezett forradalomról beszél, ami azonban nem más, mint puccs. Mindezt egy feszült politikai helyzetben tette, számtalanszor utalt a Magyar Televízió Szabadság téri székházának ostromára és elfoglalására, ami azt érzékeltette, hogy "egyáltalán nem irreálisak" a kitűzött célok.

Az ügyvéd viszonválaszában arra figyelmeztetett, hogy míg a puccs egy kisebbség erőszakos hatalomátvétele, addig a forradalom mögött a többség, a népakarat áll, amelytől nem kellene félni.

Az utolsó szó jogán Budaházy azt hangsúlyozta: nem akarta erőszakkal megszerezni és kisajátítani a hatalmat, csupán a változás lehetőségét kívánta megteremteni. Az ellene emelt vád koncepciós jellegű, hiszen a bíróságok sok esetben politikailag minősítették, megbélyegezték, például amikor "szélsőségesnek", nevezték, vagy azt írták róla, hogy "hazafias diktatúrát vizionál", és több hosszú írásából ragadtak ki, ollóztak össze olyan gondolatmeneteket, amelyek nem a sajátjai. A vádlott szerint ily módon összegezve bármelyik vezető politikus megnyilatkozásaiból kiolvasható az alkotmányos rend erőszakos megváltozatásának szándéka.

Budaházy arra figyelmeztetett, hogy az ügyében született elmarasztaló ítélet mások szólásszabadságát is befolyásolja majd.