Mindkettejüket muzulmánok és horvátok meggyilkolásával, deportálásával, a nemzetközi hadijog és a háborús szokások megsértésével vádolják. Rasim Ljaljics emberi jogi és kisebbségügyi miniszter közölte a belgrádi B92 rádióval, hogy hétfőn aláírta a kiadásról szóló rendeletet, s a belügyminisztérium dönt a részletkérdésekről, arról is, hogy mikor adják ki Simatovicot Hágának.
Szimatovicsot és Sztanisicset a Zoran Gyingyics szerb kormányfő meggyilkolása után indított rendőrségi razziák idején vették őrizetbe, hogy "ne zavarják meg a nyomozás menetét". Egyes feltételezések szerint a hatóságok már akkor tudták, hogy Hága vádat emel ellenük, ezért "egy lendülettel" őket is letartóztatták az alvilág elleni hajtóvadászatban.
Sztanisics volt az JSO első parancsnoka, a kilencvenes évek elejétől egészen 1998 októberéig, amikor Szlobodan Milosevics államfő menesztette őt, és mentorát, Sztanisicset, akinek nézeteltérései támadtak a kényúrral koszovói válság rendezését illetően. A Szimatovics-Sztanisics tandem működése idején teljhatalmú hálózattá nőtte ki magát a titkosszolgálat, szoros együttműködést alakított ki az alvilággal, amely a JSO-val együtt Milosevics kedvére végezte el a "piszkos munkát", beleértve az ellenzékiek elleni merényleteket is.
Szimatovicsról gyakorlatilag alig tudott valamit a közvélemény, sosem adott interjút, sohasem fényképezte le senki, s azt is szigorúan tiltotta, hogy osztaga tagjairól készítsenek fotókat. A sajtó csak Gyingyics meggyilkolása után kezdett tüzetesebben foglalkozni Szimatoviccsal, aki a milosevici rendszer bukása után nyugdíjba ment, s visszavonultan élt.
Rasim Ljajics szerint Sztanisics kiadatásával még várni kell, mert beteg. A volt állambiztonsági főnököt jelenleg orvosi kivizsgálás alatt áll egy belgrádi kórházban, ahol eldöntik, szükség van-e sebészeti beavatkozásra is. (MTI)