Tetszett a cikk?

Betéti társaság nem létesíthet munkaviszonyt az üzletvezetésre egyedül jogosult egyetlen beltagjával a Legfelsőbb Bíróság (LB) jogegységi döntése szerint. Mielőtt azonban a beltagok riadtan rohannának jogászhoz vagy könyvelőhöz, biztos, ami biztos, fogadják el tanácsunkat, és nyugodjanak meg: egyelőre minden marad a régiben.

Az LB héttagú jogegységi tanácsának Lomnici Zoltán főbíró elnökletével meghozott döntése szerint az üzletvezetésre és ennek keretében a munkáltatói jogok gyakorlására egyedül jogosult személynek és a munkavállaló személyének az egybeesése kizárja a munkaviszonyra jellemző alá-és fölérendeltség érvényesülését. Az LB olyan betéti társaságnál sem lát lehetőséget az üzletvezetésre jogosult egyedüli magánszemély beltag és a társaság közötti munkaviszony létesítésére, amelynél a társasági szerződés a munkáltatói jogkör gyakorlását a betéti társaságnál működő tagok gyűlésére, taggyűlésére ruházza. Ugyanis betéti társaságnál egyik sem tekinthető a tagok személyétől elkülönült társasági szervnek, és így nem valósul meg a munkaviszony létrejöttének az a feltétele, hogy elkülönüljön a munkáltatói jogkör gyakorlójának és a munkavállalónak személye.
A jogegységi döntés meghozatalára azért volt szükség, mert a bíróságok és az adó- és társadalombiztosítási szervek gyakorlatában is vitás volt, hogy a betéti társaság egyedüli magánszemély beltagja – aki így egyedül jogosult a társaság üzletvezetésére – állhat-e munkaviszonyban a saját társaságával. Ugyanis ebben a kivételes esetben a beltag lényegében saját maga felett gyakorolná a munkáltatói jogkört, és így kétséges, hogy ténylegesen megvalósul-e a munkaviszonyra jellemző alá-fölérendeltség. Ugyanakkor az LB tájékoztatása rámutat arra is, hogy ez a probléma fel sem merül, ha több beltag közül valamelyik, avagy az egy vagy több kültag akar munkaviszonyt létesíteni a társaságban.
Az elvi döntésnek pénzben kifejezhető gyakorlati hatásai is vannak. A társasági törvény a beltag számára ugyanis személyes közreműködési kötelezettséget ír elő, ami azt jelenti, hogy a beltagnak a cégben dolgoznia kell. A társadalombiztosítási kötelezettségeket és a személyi jövedelemadót pedig az így szerzett jövedelem után kell megfizetni. Azok után, hogy az adózási szabályok legutóbbi változásai során bevezették az úgynevezett „18 százalékos alkalmazotti kedvezményt”, amely gyakorlatilag a minimálbér adómentessé tételét szolgálta, a betétit társaságban önmagát foglalkoztató ügyvezető is a legalsó sávban adómentességhez jutott volna. Márpedig a „jogalkotó” azt nem akarta, hogy a beltagoknál tipikus „egyéb vállalkozásból származó jövedelem” kategóriában is megjelenjenek a kedvezmények. Továbbá a foglalkoztatott a társadalombiztosítási ellátásra akkor is jogosult, ha a foglalkoztató cég a járulékokat nem fizeti be. A személyes közreműködés esetében más a helyzet. Ha a cég nem fizeti a kötelezettségeit, a beltag nem számíthat ellátásra.
A Legfelsőbb Bíróság így most (mellesleg az APEH által régóta követett gyakorlatnak megfelelően) eldöntötte a vitát, s kimondta: a tulajdonos azt tulajdonos, az alkalmazott meg alkalmazott, legalább is a betéti társaságok esetében. Ön szerint ez a döntés marad a végső?

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
A kormány lehetőséget ad magának, hogy őszig fenntartsa a veszélyhelyzetet

A kormány lehetőséget ad magának, hogy őszig fenntartsa a veszélyhelyzetet

A szlovák kormány is orosz diplomatákat utasított ki

A szlovák kormány is orosz diplomatákat utasított ki

Novák Katalin: A kapcsolati erőszak áldozatainak van kitől segítséget kérniük

Novák Katalin: A kapcsolati erőszak áldozatainak van kitől segítséget kérniük