Szeretne azonnal értesülni a legfontosabb hírekről?
Az értesítések bekapcsolásához kattintson a "Kérem" gombra!
Az értesítés funkció az alábbi böngészőkben érhető el: Chrome 61+, Firefox 57+, Safari 10.1+
Köszönjük, hogy feliratkozott!
Hoppá!
Valami hiba történt a feliratkozás során, az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
Már feliratkozott!
A böngészőjében az értesítés funkció le van tiltva!
Ha értesítéseket szeretne, kérjük engedélyezze a böngésző beállításai között, majd az oldal frissítése után kérjük próbálja meg újra a fejlécben található csengő ikonnal.
[{"available":true,"c_guid":"fe548294-8d1d-4aab-ab47-52d42d819487","c_author":"HVG","category":"elet","description":"Most a résztvevőket listázni akaró Bayer Zsolton a sor, hogy cáfolja a kormánypárti tévé állítását.","shortLead":"Most a résztvevőket listázni akaró Bayer Zsolton a sor, hogy cáfolja a kormánypárti tévé állítását.","id":"20250223_A-TV2-szerint-nem-voltak-birok-a-birok-tuntetesen","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/fe548294-8d1d-4aab-ab47-52d42d819487.jpg","index":0,"item":"c6c40463-4fbf-4e9d-b8a7-af88ed3453cc","keywords":null,"link":"/elet/20250223_A-TV2-szerint-nem-voltak-birok-a-birok-tuntetesen","timestamp":"2025. február. 23. 10:44","title":"A TV2 szerint nem voltak bírók a „bíró tüntetésen”","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"2308cfc4-02be-4da7-a2d6-744ebcf85512","c_author":"hvg.hu","category":"vilag","description":"A brit és a francia vezető is találkozik hamarosan Donald Trumppal, és szeretnének egységes álláspontot képviselni.","shortLead":"A brit és a francia vezető is találkozik hamarosan Donald Trumppal, és szeretnének egységes álláspontot képviselni.","id":"20250224_Starmer-es-Macron-megegyezett-hogy-egyesitett-erovel-tamogatjak-Ukrajnat","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/2308cfc4-02be-4da7-a2d6-744ebcf85512.jpg","index":0,"item":"12a0a7d1-b57e-472f-8b76-1bee0589b134","keywords":null,"link":"/vilag/20250224_Starmer-es-Macron-megegyezett-hogy-egyesitett-erovel-tamogatjak-Ukrajnat","timestamp":"2025. február. 24. 06:15","title":"Starmer és Macron megegyezett, hogy egyesített erővel támogatják Ukrajnát","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"af83c1b5-6988-4a62-8721-95516e25a4fe","c_author":"hvg360","category":"360","description":"A Spiegel Putyin washingtoni beépített embereiről ír, a Süddeutsche Zeitung a techguruk pálfordulásáról, az Independent arról, hogyan lehet legyűrni az AfD-t. Válogatásunk a világlapok írásaiból.","shortLead":"A Spiegel Putyin washingtoni beépített embereiről ír, a Süddeutsche Zeitung a techguruk pálfordulásáról, az Independent...","id":"20250223_nemzetkozi-lapszemle","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/af83c1b5-6988-4a62-8721-95516e25a4fe.jpg","index":0,"item":"826c6948-0156-4d1c-85ac-bf76e03bffe6","keywords":null,"link":"/360/20250223_nemzetkozi-lapszemle","timestamp":"2025. február. 23. 10:00","title":"Nemzetközi lapszemle: Nem az AfD a legnagyobb veszély a jogállamra, hanem Trump","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"41f30434-dec4-4bc7-9632-7a7364a65f0d","c_author":"Székács Linda","category":"gazdasag.zhvg","description":"Az egyiptomi kormány az elmúlt közel negyven évben többször tett kísérletet arra, hogy megreformálják Kairó szemétszállítását, ami viszont emberek tízezreinek megélhetését sodorná veszélybe. Azokét, akik számára épp a szeméthegyek jelentenek biztos anyagi forrást és stabil életet, de a lakosság más részei sem feltétlenül lelkesednek az intézményesített szemétszállításért. ","shortLead":"Az egyiptomi kormány az elmúlt közel negyven évben többször tett kísérletet arra, hogy megreformálják Kairó...","id":"20250223_egyiptom-kairo-szemet-zabbalok","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/41f30434-dec4-4bc7-9632-7a7364a65f0d.jpg","index":0,"item":"8559ca15-f15f-4cb7-9fa4-01ccbcd8d737","keywords":null,"link":"/zhvg/20250223_egyiptom-kairo-szemet-zabbalok","timestamp":"2025. február. 23. 14:13","title":"Ellepi a szemét a 22 milliós metropoliszt, és ez a lakosság egy részének éppen így jó","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"d3ae5eae-c8ec-4f1c-a839-beb7d34f2949","c_author":"Sztojcsev Iván","category":"gazdasag","description":"Európát és Ukrajnát kihagyva vállalnának az USA vezetői majdnem mindent, amit az oroszok kérnek; elfogadta a magyar kormány, amit az EU kért a gazdaságpolitikában; gyengülni kezdett a forint, miután Orbán Viktor megmondta, hogy erősödni fog. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.","shortLead":"Európát és Ukrajnát kihagyva vállalnának az USA vezetői majdnem mindent, amit az oroszok kérnek; elfogadta a magyar...","id":"20250223_Es-akkor-usa-trump-putyin-forint-eu-akku-aszaly-vegrehajto","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/d3ae5eae-c8ec-4f1c-a839-beb7d34f2949.jpg","index":0,"item":"cb17bdd4-b137-493d-87ef-331a94052afd","keywords":null,"link":"/gazdasag/20250223_Es-akkor-usa-trump-putyin-forint-eu-akku-aszaly-vegrehajto","timestamp":"2025. február. 23. 07:00","title":"És akkor az USA új elnöke mégsem Elon Musk, hanem Vlagyimir Putyin","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"fe94403a-08a2-4b66-8b1b-a7f209a3bc75","c_author":"HVG","category":"vilag","description":"Az intézkedések „Putyin háborús gépezetét” fogják célba venni az ígéretek szerint.","shortLead":"Az intézkedések „Putyin háborús gépezetét” fogják célba venni az ígéretek szerint.","id":"20250223_A-brit-kormanyfo-szerint-Kijevnek-reszt-kell-venni-a-targyalasokon-es-ujabb-szankciokat-jelentett-be-Oroszorszag-el","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/fe94403a-08a2-4b66-8b1b-a7f209a3bc75.jpg","index":0,"item":"c1afb03b-8977-4c8f-90e8-71cc38d3a49b","keywords":null,"link":"/vilag/20250223_A-brit-kormanyfo-szerint-Kijevnek-reszt-kell-venni-a-targyalasokon-es-ujabb-szankciokat-jelentett-be-Oroszorszag-el","timestamp":"2025. február. 23. 08:45","title":"A brit kormányfő szerint Kijevnek részt kell venni a tárgyalásokon, és újabb szankciókat jelentett be Oroszország ellen","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"ba1f239e-64f5-4268-a2bc-37ee819ce1bf","c_author":"hvg360","category":"360","description":"Ám ha Amerika immár ellenség, akkor az európai vezetőknek többé nem kell törődniük azzal, hogy tetszik-e Uncle Samnek, amit csinálnak – fejti ki Stephen Walt.","shortLead":"Ám ha Amerika immár ellenség, akkor az európai vezetőknek többé nem kell törődniük azzal, hogy tetszik-e Uncle Samnek...","id":"20250223_foreign-policy-lapszemle","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/ba1f239e-64f5-4268-a2bc-37ee819ce1bf.jpg","index":0,"item":"640a6ac5-44e3-4ada-812f-839776273320","keywords":null,"link":"/360/20250223_foreign-policy-lapszemle","timestamp":"2025. február. 23. 09:00","title":"Amerikai professzor: Igen, az USA immár Európa ellensége","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":true,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null},{"available":true,"c_guid":"6f77d5d6-29f5-4e9b-9a08-81ec7fbff152","c_author":"Vándor Éva","category":"elet","description":"A Remény című önéletrajzában nemcsak az életét meséli el, hanem a papi hitvallása mentén figyelmeztet arra, hogy a vesztünkbe rohanunk. ","shortLead":"A Remény című önéletrajzában nemcsak az életét meséli el, hanem a papi hitvallása mentén figyelmeztet arra...","id":"20250223_ferenc-papa-remeny-oneletrajz","image":"https://img.hvg.hu/Img/ffdb5e3a-e632-4abc-b367-3d9b3bb5573b/6f77d5d6-29f5-4e9b-9a08-81ec7fbff152.jpg","index":0,"item":"078b3078-ac42-40d2-b624-d6937d692107","keywords":null,"link":"/elet/20250223_ferenc-papa-remeny-oneletrajz","timestamp":"2025. február. 23. 12:12","title":"Ferenc pápa csak a halála után akarta „meggyónni” az életét, de a világ állapota miatt nem várhatott vele","trackingCode":"RELATED","c_isbrandchannel":false,"c_isbrandcontent":false,"c_isbrandstory":false,"c_isbrandcontentorbrandstory":false,"c_isbranded":false,"c_ishvg360article":false,"c_partnername":null,"c_partnerlogo":"00000000-0000-0000-0000-000000000000","c_partnertag":null}]
A rendszerváltás előtt nem volt túl jó köztársasági elnöknek lenni nálunk, és az elnökség után mindegyik prezidentnek keserű évek következtek.
Magyarországon háromszor kiáltották ki a köztársaságot. Először 1918. november 16-án. Pontosabban akkor a Magyar Népköztársaságot kiáltották ki, amelynek csak 1919. január 11-én lett ideiglenes elnöke az arisztokrata (grófi) származású Károlyi Mihály (1875–1955). Hogy aztán március 21-én a Vix-jegyzék hatására már le is mondjon, és július 5-én családjával együtt elhagyja az országot. 1923-ban hazaárulás miatt teljes vagyonelkobzásra ítélték. 1946-ban rövid időre hazatért, 1947 augusztusától a Rajk-perig Magyarország párizsi követe volt. Kísérletet tett arra, hogy a koncepciós per megszervezőivel szemben mozgósítsa a nemzetközi közvéleményt – sikertelenül. Franciaországi emigrációban és teljes politikai vákuumban hunyt el.
A második köztársaságot 1946. február 1-én hozta létre a 1946: I. törvénycikk. Köztársasági elnökké a kisgazdapárti Tildy Zoltánt (1889–1961) választotta az Országgyűlés. Tildy matematikatanár és református lelkész volt, 1930-ban részt vett az FKgP megalapításában, a párt parlamenti képviselője lett, és mint ilyen, ellenezte az ország belépését a második világháborúba. Az ország német megszállása után illegalitásba kényszerült. A háború után államfővé választásáig miniszterelnök volt. 1948. július 30-án lemondatják, mert vejét Csornoky Viktor kairói nagykövetet koncepciós eljárás alá vonják, és néhány héttel később ki is végzik. 1956 májusáig házi őrizetben tartották. 1956-ban a Nagy Imre-kormány tagja. 1957-ben letartóztatják, majd a Nagy Imre-per negyedrendű vádlottjaként hat évre ítélték el. 1959-ben egyéni kegyelemmel szabadul.
Tildyt Szakasits Árpád (1888–1965) követte az elnöki székben. A munkásszármazású (kőfaragó) szociáldemokrata politikust a kommün bukása után kétszer ítéltek egy-, illetve kétéves börtönre, majd 1923-ban szabadult. Az MSZDP egyik vezetőjeként és a Népszava főszerkesztőjeként az antifasiszta népfrontpolitika híve volt. 1945-től különféle miniszteri tisztségeket tölt be, megalakulásától két hónapig a kommunisták által gründolt Magyar Dolgozók Pártjának (MDP) elnöke. Utána lesz köztársasági elnök egészen 1949. augusztus 23-ig, amikor a sztálini típusú alkotmány „törvényesíti” a Magyar Népköztársaságot, és az államfői jogokat az Elnöki Tanács elnöke gyakorolja egészen 1989. október 23-ig. Szakasits lesz az, aki először betölti ezt a pozíciót. De a koncepciós perek őt sem kímélik meg, 1950. április 24-én letartóztatják (május 8-án az államfői tisztjéből is eltávolítják), és életfogytiglant kap. 1956. március 29-én szabadult. A forradalom leverése után reprezentatív szerepet vállal Kádár Jánosék mellett – a MÚOSZ, a az MVSZ, majd az Országos Béketanács elnöke, az Elnöki Tanács tagja.
A pártállami korszak végén az MSZMP és az ellenzéki pártok politikai egyeztető tárgyalások során a köztársasági elnök közvetlen megválasztásában egyeznek meg. Ám a radikális rendszerváltó pártok, az SZDSZ és Fidesz, valamint a történeti pártok közül az MSZDP és az FKgP által kezdeményezett népszavazáson a közvetett elnökválasztás győzedelmeskedett. Az elnökválasztásra csak az 1990-es, első demokratikus parlamenti választás után került sor. 1989. október 23. és 1990. május 2. között az 1933-ban született Szűrős Mátyás volt az ideiglenes köztársasági elnök. A mostanában Orbán Viktor mögött felbukkanó politikus rendszerváltás előtti karrierje nem a rendszer ellenségeihez, hanem éppenséggel az állampárthoz kapcsolódott. Az MSZMP külügyi kádere, berlini (1975–78), majd moszkvai nagykövet (1978–82), aki a pletykák szerint azzal nyerte el Kádár János bizalmát, hogy figyelmeztette őt a Biszku Béla fémjelezte keményvonalasak ellene Moszkvában kapcsolatokat kereső puccsára. 1983 és 1989 között a párt titkára lett, 1989-ben pedig a parlament elnökévé választják, így ő kiálthatta ki a köztársaságot.
Gönz Árpád (1922) a 1990-es választások két legerősebb pártjának, a kormánypárti MDF-nek és az ellenzéki SZDSZ-nek a megállapodása („paktuma”) nyomán került az elnöki székbe, és 2000-ig két ciklust kitöltve ott is maradt. Az író, műfordító Göncz élete kelet-európai kalandregénybe illő. A háború előtt jogászként végez, majd a háború után agrármérnöknek tanul. Közben részt vesz a németellenes fegyveres ellenállásban. A kisgazdapárt ifjúsági mozgalmában tevékenykedik, ennek jutalmaként 1948-tól segédmunkás, autogénhegesztő, csőlakatos, talajvédelmi technikus. Az 1956-os forradalom és utóvédküzdelmeiben való részvételért a Bibó-per másodrendű vádlottjaként életfogytiglanit kap, 1963-ban amnesztiával szabadul. Eleinte szakfordító, majd szabadfoglalkozású író és műfordító. Alapítója az SZDSZ-nek, de a népi ellenzékkel és történelmi pártokkal is jó kapcsolatot ápol. Ha nem is magától értetődő, de mindenki számára elfogadható az ő személye államfőként. 1990. augusztus 3-án a képviselők által leadott 308 érvényes titkos szavazatból 295-öt kapott. 1995-ben „csont nélkül”, már az első fordulóban újraválasztották az abszolút többségében lévő kormánypárti képviselők 259 szavazatával. Ezzel együtt akkoriban az járta, Göncznek nem esett jól, hogy a Fidesz nem szavazott rá, hanem ellenlábasát Mádl Ferencet támogatta a szavazáson.
Mádl Ferencnek (1931) öt évet és három elnökválasztási fordulót kellett várnia arra, hogy a kormánypártok támogatásával 2000-ben államfő lehessen. A Kádár-korszakban magának nemzetközi magánjogászként nevet szerző tudós töretlen akadémiai és egyetemi karriert tudhat magáénak. A rendszerváltás előtt neve nem forgott sem az ellenzék köreiben, de a pártállam szirénhangjainak sem engedett. Antall József kormányának már a kezdetektől tagja, előbb tárca nélküli, majd művelődési és közoktatási miniszterként. De államfői jelölésében biztosan fontosabb szerepe volt, hogy 1996-tól megválasztásáig elnöke volt az Orbán Viktor jobboldali egységtörekvéseit támogató Magyar Polgári Együttműködés Egyesületnek. Tudományos tevékenységét az Orbán-kormány 1999-ben Széchenyi-díjjal jutalmazta. Ugyan a koalíciós szerződés értelmében a Torgyán József vezette Kisgazdapárté volt az elnökjelölés joga, és sokáig úgy tűnt akár a kisgazdák erős embere lehet Magyarország első számú közjogi méltósága, ám 2000 májusára Orbán Viktornak sikerült a saját jelöltjét elfogadtatni koalíciós partnerével. Mádl tehát hivatalosan a Kisgazdapárt jelöltje volt az elnökválasztáson. Javára írható, ezt később sohasem éreztette.
Több név is szóba került Magyarország lehetséges államfőjeként. Összegyűjtöttük közülük a legvalószínűbbeket. Valami mégis azt súgja nekünk, a parlament egyikükről sem fog szavazni majd június elején. De azért lássuk a mostani választékot.
Az Országgyűlés június 6-án vagy 7-én választhatja meg Mádl Ferenc utódját. Már decemberben elindultak a találgatások, ki lehet a Sándor-palota új főbérlője. Van köztük komolytalan és az érintett által is cáfolt tipp, mint például Dávid Ibolya jelölése. De körvonalazódik már a fantomkép: az új elnök valószínűleg hatvan feletti és pártállami múlttal rendelkező férfi politikus lesz. Vagy nem.