"A Kádár-rendszer bukásához képest rosszabb pozícióban vagyunk most Európában, 15 év után" - mondta az akadémikus. Hozzátette: ez nem pártpolitika, nem ideológia, hanem tények kérdése. Az MTA korábbi elnöke szerint ennek elsődleges oka, hogy a politikai rendszerváltás sokkal több deficitet termelt ki a társadalom részéről, mint amennyire feltétlenül szükséges volt.

Az információs társadalom kialakulása, a természet és az ember viszonyának átalakulása ahhoz vezet, hogy fölértékelődik a környezetkultúra és a környezetgazdálkodás, valamint megváltozik az agráriummal kapcsolatos gondolkodás - közölte a szakember.

"A mezőgazdasági tevékenység az élelemtermelés mellett közhasznot is hoz a táji környezet karbantartásával. A nagy gond egész Európában az, miként állapítsák meg ennek a közhaszonnak az értékét, mi legyen az a pénzösszeg, amivel az adófizetői közösség biztosítja ezt a termelőknek" - fogalmazott Glatz Ferenc.

Az elmúlt időszak agrárdemonstrációit az okozta, hogy ez elmúlt másfélszáz év urbánus politizálása során nem alakult ki a vidék hatékony érdekképviselete - mondta az akadémikus.

A vidék nem azonos az agráriummal, más gazdasági tevékenység színtere is, de amíg az itt lakó emberek nem tudják a környezet megmunkálásból eltartani magukat, szükségük lesz a támogatására - hangsúlyozta a szakember. Olyan vidékpolitikára van szükség, amely meghatározza azokat a területeket, amelyeket a közhaszon miatt támogatni kell, és azokat, amelyeket piaci módon kell kezelni - jelentett ki az akadémikus.