Csizmár kifejtette, hogy az Európai Unió tervei szerint 2010-re el kell érni a 70 százalékos foglalkoztatottságot; ami a nyugat-európai országoknak is gondot okoz. Ahhoz, hogy Magyarországon addigra elérjük a 64 százalékot, évente 40-50 ezer új munkahelyre lesz szükség. A csatlakozással megnyíló uniós forrásoknak köszönhetően a következő két évben 100 ezer új munkahely teremtésére nyílik mód.



Az unió másik foglalkoztatáspolitikai célja a minőségi munkahelycsere. Magyarországon az elmúlt két évben 150 ezer, főként alacsony képzettséget igénylő munkahely szűnt meg, a 250-300 ezer új munkahely pedig elsősorban a képzett munkavállalóknak kínált állást. Magyarországon a foglalkozatási szerkezet az elmúlt másfél évtizedben alaposan átrendeződött: az ipar részesedése 40-ről 30 százalékra, a mezőgazdaságé 25-ről 7 százalékra csökkent, a szolgáltatásban munkát találók aránya viszont 35-ről 59 százalékra növekedett és e változások folytatódására lehet számítani.



Túl nagy szerepet tölt be nálunk a feketemunka vélekedik Csizmár Gábor, hiszen Magyarországon 3,6 millió ember van a nem aktív körben, 43 százalékuk nyugdíjas, 27 százalékuk tanul, 10 százalékuk gyermek, húsz százalékuk – 700 ezer ember – viszont semmilyen formában sem szerepel a munkaerőpiacon, többségük a feketepiacon találhat munkát. A 4 millió munkavállaló fele pedig nem adózik, így túl szűk réteg befizetéseire lehet csak számítani.



„A magyarországi bér az uniós átlag harmada. Ez a különbség akkor csökkenhet, ha az állam lemond az adók és a járulékok egy részéről, a munkavállalók pedig többen kevesebbet fizetnek" – fogalmazott az államtitkár. Fontos teendője a magyar foglalkoztatáspolitikának a nem tipikus formák – amilyen például a részmunka, a távmunka és az önfoglalkoztatás – erősítése. Hogy ez milyen lehetőségeket kínál, példa rá az Unió, ahol az elmúlt években teremtett 10 millió új munkahely döntő része ilyen, nem hagyományos, nyolc órásnál rövidebb, munkahelyhez nem kötött foglalkoztatást tett lehetővé. (MTI)