Simon Tibor egykori ferencvárosi válogatott futballistát és soproni szakvezetőt 2002. április 21-én hajnalban a fővárosi Café Allure szórakozóhely előtt bántalmazták, a mentő kórházba szállította, de két nap múlva belehalt sérüléseibe. Az FB tavaly júniusban kihirdetet elsőfokú ítéletében társtettesként elkövetett emberölés miatt Galambos Jánost 12, a Café Allure három biztonsági őre közül Országh Rolandot és Hegyesi Jánost 10-10, Hajnal Attilát pedig 8 éves börtönbüntetéssel sújtotta nem jogerősen. Az egyik biztonsági őr a cselekmény idején a Készenléti Rendőrség állományába tartozott.

Ez év februárjában a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla megalapozatlanság miatt hatályon kívül helyezte az elsőfokú döntést és új eljárásra utasította az FB-t. A Fővárosi Ítélőtábla szóbeli indoklásában kifejtette, hogy az elsőfokú ítélet pontatlan, a rendelkezésre álló iratokkal ellentétes, tényállása részben hiányos, helytelen következtetéseket tartalmaz és az indoklási kötelezettségnek sem tesz eleget.

Az ítélőtábla a tényállás újraértékelésekor többek között rámutatott arra, hogy a sértett és barátai a bántalmazás előtt ittasan szórakoztak a Café Allure-ben, Simon Tibor az asztalon táncolt, locsolta a pezsgőt, és emiatt a vendégek biztonsági őr segítségét kérték. A szóbeli indoklás kitért arra is, hogy a bántalmazás előtti nézeteltérés a sértetti társaság magatartása miatt alakult ki. A másodfokú bíróság szerint a sértettet ért legsúlyosabb erőbehatás akkor következett be, amikor az utcán álló helyzetből a földre zuhant. Tehát egyértelműen az elsőrendű vádlottól származik az a rúgás, amely után már nem kelt fel Simon Tibor. Így tehát elkülöníthető az a személy, aki a halálos bántalmazást elkövette.

Az ítélőtábla az új elsőfokú eljárás számára iránymutatásként megszabta többek között, hogy szembesítsék az eltérő vallomást tevő tanúkat, elkülönítve vizsgálják az egyes vádlottak cselekményét, illetve annak eredményét, és kerüljék az általánosításokat. A másodfokú tárgyaláson februárban a tábla megszüntette a másod-, harmad- és negyedrendű vádlottak egy éve tartó előzetes letartóztatását. Csak az elsőrendű vádlott maradt letartóztatásban.