Az egykori város néhány épületének falkoronája a sínek alatti zúzottkő-ágy felszedésével került elő az aquincumi polgárváros nyugati részén - olvasható a közleményben. A területileg illetékes Budapesti Történeti Múzeum régészei a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal előzetes állásfoglalása alapján megtisztították és dokumentálták a már korábban is ismert, most felszínre bukkant romokat.

A múzeum munkatársainak 16 óra alatt kellett elvégezniük a munkát; múlt szombaton 16 órakor vették át a területet és vasárnap reggel 8 órakor adták vissza a BKV-nak.

A körülmények és a rendkívül szűk határidő miatt a hagyományos módszerek mellett a hazai régészetben egyelőre csak ritkán használt új technikákat, lézerszkennert, georadart is alkalmaztak. A dokumentált emlékekre geotextília került, majd sóderos védőréteg után helyezik vissza a zúzottkövet a területre - tartalmazza a közlemény.

Az írás szerint a régészeti munkára a polgárvárosi szakaszon, a nyugati sínpár felszedésénél az ütemezés alapján - a mostaninál kisebb mértékben - ismét szükség lesz.

A főváros ma már régészeti és műemléki védettségű területén a 19. század végén vezették keresztül az akkor még csak keskeny sávot elfoglaló vasúti pályát.

Az 1970-es évek végén, a Szentendrei út szélesítésekor felvetődött annak a lehetősége, hogy az ugyancsak szélesítendő HÉV vonalát a római városon kívül vezessék. Akkor elvetették a gondolatot és az aquincumi polgárváros romjaiból, éppen a város központi részéből mintegy 4 ezer négyzetmétert "haraptak ki" a sínpályák számára.

"Az egykori rossz döntés nemcsak a régészeti örökség védelme szempontjából hátrányos, hanem a HÉV-vonal karbantartása, korszerűsítése és fejlesztése során okoz műszaki problémát" - áll a közleményben.