A Népszabadság pénteki számában közzétette a kiemelten nagy köztartozást felhalmozók listáját. Az újság ezt azzal indokolta: az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal "csak" kis nyilvánosságot elérő szakmai értesítőjében teszi közzé az adatokat, "holott a közlés igazi hatást akkor válthatna ki, ha szélesebb nyilvánosság ismerhetné meg, kik tartoznak a legtöbbel az adóhatóságnak".

Péterfalvi Attila elmondta, személyes adatok nyilvánosságra hozatala akkor lehetséges, ha azt a törvény elrendeli vagy az érintett hozzájárul. Ebben az esetben az első feltétel megvalósul, az adózás rendjéről szóló törvény biztosítja az adóhatóság számára a lehetőséget, hogy negyedévente közzétegye a listát.

Az ombudsman leszögezte: a névsor utólagos közlése is jogszerű, "a jogszerű nyilvánosságra hozatal megismétlése esetén nem beszélhetünk jogellenességről". Ha viszont jogellenesen hozták volna nyilvánosságra a listát, akkor az "utánközlés" is jogellenes volna. A jogszerűtlen nyilvánosságra hozatal megismétlése is jogellenes - tette hozzá.

Az országgyűlési biztos kifejtette: a jog "nagyon haloványan" tesz különbséget a nyilvánosság különböző fokai között. A jogszabály a közzététel kapcsán nem tér ki arra, hogy a nyilvánosság napilapot, internetet vagy milyen egyéb fórumot jelent. Az adatvédelmi törvény szerint személyes adat nyilvánosságra hozataláról akkor lehet beszélni, ha az bárki számára hozzáférhető. Ez jelenthet újságot, internetet, közlönyt egyaránt, akár tízen vagy százezren olvassák - magyarázta.

Péterfalvi Attila - mint mondta - nem indít az idei listával kapcsolatban vizsgálatot. Az adatvédelmi biztos vizsgálatát az ügy valamely érintettje kérheti, például egy olyan személy a listáról, aki esetleg úgy gondolja, hogy személyes jogát sérti a közzététel. Az ombudsman indoklása szerint a listán szereplő személyek esetében nyilvánvalóan csak vizsgálat alapján lehet eldönteni, hogy van-e jogellenesség, nem tudni ugyanis, jogerős-e a megállapított adóhiány összege.

Péterfalvi Attila szerint ami kérdésként - bár nem adatvédelmi aggályként - felvetődhet, az az, hogy mi indokolja az egyéni vállalkozókra, illetve a társaságokra vonatkozó tízszeres különbségtételt. Az adózás rendjéről szóló törvény szerint ugyanis az APEH az előbbiek esetében 10 millió, utóbbiaknál 100 millió forint feletti adóhiányt tárhat a nyilvánosság elé.