A legalább havonta templomba járók aránya csökkent az ezredforduló óta. Az adatok alapján feltételezhető, hogy tízből négy fiatal lelki igénnyel soha nem teszi be a lábát templomba, és soha nem vesz részt vallási szertartáson.

Másfelől a vallásos hitet a megkérdezettek 15 százaléka tartja kiemelkedően fontosnak, és további 20 százalék is nagy jelentőséget tulajdonít neki - értékelte a lapnak Rosta Gergely szociológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa a kormányzati megrendelésre készült Ifjúság 2000 és Ifjúság 2004 vizsgálat eredményeit.

Politikai szempontból meglehetősen nagy az eltérés, ez a szavazási hajlandóságban is megmutatkozik. Ha most lennének a választások, akkor a fiatalok átlagosan 40 százaléka menne el szavazni, míg például a hitüket gyakorló, heti rendszerességgel templomba járó katolikusoknak a 65 százaléka - derül ki az adatokból.
 
Utóbbiak kétharmada a Fideszre voksolna. Ebből nem szabad messzemenő következtetéseket levonni, hisz a hetente templomba járó katolikusok csak négy százalékát teszik ki a harminc év alattiaknak - jegyzi meg a szociológus.

A Fidesz helyzete kedvezőbb, mert összességében jóval népszerűbb a fiatalok körében, mint az MSZP. Igaz - mondja Rosta -, ez nem feltétlenül világnézeti elkötelezettséget jelent, inkább azt jelzi: bármekkora változások történtek is a jobboldalon, a fiatalok nagy része még mindig generációs pártként tekint a Fideszre.