szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Akadálymentesítési perek tárgyalásai zajlottak csütörtökön, reggeltől késő délutánig a Fővárosi Bíróságon. A perek jellemzője, hogy a felek többnyire megegyezésre törekednek, igaz, olykor kifogásokat keresve, illetékességi okokra hivatkozva, húzzák-halasztják az ügyet. Közben a legtöbb alperes pénzhiányról panaszkodik: véleményük szerint nem futja költségvetésükből az épületek mielőbbi akadálymentesítésére.

A felperes minden esetben a Mozgáskorlátozottak Országos Szövetségeinek Egyesülete (MEOSZ) volt, a szervezetet képviselő ügyvéd pedig dr. Lelik Ferenc Gábor, aki, lévén maga is kerekesszékes, különösen átérzi, mennyire nagy gondot okoz olykor így bejutni egy-egy polgármesteri hivatalba, patikába, orvosi rendelőbe, egyetemre.

Csütörtökön a perek sora a Fejér megyei bíróság ügyével indult, amelyben  alperesként az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (OIT) jelölték meg. Igaz, nem az OIT épületével van a gond, viszont az OIT a felsőbb szerve a bíróságoknak. Az ügyben halasztás történt, de egyezség várható.

A legtöbben arra hivatkoznak, hogy nem kapnak elég pénzt az akadálymentesítésre, ugyanakkor a felső állami szervek szerint nem az ő dolguk, hogy egy-egy bíróság vagy önkormányzat, netán egyetem betartja-e a szabályokat. Mint az ügyvéd kifejtette az MTI munkatársának, azt mégsem lehet elvárni, hogy minden hasonló ügyben a Magyar Államkincstárt vonja perbe a MEOSZ. 

Arra a kérdésre, hogy precedens pereknek tekinthetők e a most folyamatban lévők, dr. Lelik Ferenc Gábor azt mondta: ő inkább elvi jellegű perekről beszélne, amelyek célja a figyelemfelkeltés. Elvégre azzal, hogy jó néhány középületet még nem akadálymentesítettek, jogszabálysértés történik, ami nem hagyható szó nélkül egy jogállamban, nem szólva a kerekes székesek mindennapi kínlódásáról, ha be akarnak lépni a középületekbe. A délelőtt tíz órakor kezdődő perben dr. Bérczes Renáta bírónő a VIII. kerületi polgármesteri hivatal egyik tisztviselőjét szólította be, akivel az ügyvéd már a tárgyalás előtt a folyosón hosszan beszélgetett. A köztisztviselő elmondta, hogy az okmányirodájukat már akadálymentesítették, és ezt tervezik az épület egészét illetően is - éppen készülnek ugyanis annak felújítására.

Az ügyvéd 2006. május 31-ét ajánlotta, mint végső határidőt, de megjegyezte, szeretné rögzíteni a jogszabálysértés tényét, hiszen már hónapokkal ezelőtt meg kellett volna valósítani az akadálymentesítést. Végül halasztó hatályú végzés született, és látszott, hogy a felek között van remény az egyezségre.

Ellentétes eredménnyel járt az Arany Patika Bt. konkrétan a Váci úti Valeriana gyógyszertár elleni per - az alperesek az ügyvéd szerint azt is kétségbe vonják egyelőre, hogy egyáltalán középületnek tekinthető, tekintendő-e a patika.
 
HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!

Gazdaság

Késik az akadálymentesítés

Még be sem nyújtották a fogyatékosok jogairól szóló törvény módosító javaslatát, máris azzal számol az esélyegyenlőségi tárca, hogy a középületek akadálymentesítésére 2005-ben lejárt határidőhöz hasonlóan nem lehet betartani a kormányrendeletben előírt újabb, 2010-es terminust sem.

MTI Kult

Akadálymentesítés-térkép fogyatékosoknak Pécsen

Internetes, többnyelvű információs térkép készül a fogyatékosok közlekedésének megkönnyítésére Pécsett, ahol közel 3500-an élnek fogyatékkal, ám a középületeknek csak valamivel több mint két százaléka akadálymentesített.

MTI Itthon

Mozgáskorlátozottak és kismamák tüntettek a Kossuth téren

"A fővárosban babakocsit tolva roppant nehéz, kerekesszékkel szinte lehetetlen a közlekedés, vidéken pedig még rosszabb a helyzet" - mondta Soproni Emőke, a demonstrációt szervező TAVASZ (Tegyünk a Világért! - Anyák Szövetsége) Egyesület vezetője.