Az 1945. február 11-én a budai Várból kitörést megkísérlő német és magyar katonákra emlékező résztvevők az ismeretlen katona emlékműve előtt rendezett sorokba tömörültek. Az egyik szónok arról beszélt, hogy kötelességük emlékezni Budapest hőseire a "demokratikus és szabadnak hazudott világ megvetése ellenére".

Egy másik felszólaló azt mondta, Budapest német és magyar védői nagy mértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a szovjet hadsereg nem tudott eljutni a Rajnáig, vagy az Atlanti óceánig, s ezzel megmentették Európa nagy részét a "bolsevik rémtettektől". 

A magyar felszólalókon kívül német, svéd és angol szónok is beszélt a rendezvényen, amelyen körülbelül 6-700-an voltak.