Látogatása során azt tapasztalta, hogy az érintettek az adott körülmények között megpróbálnak összhangot találni az ökológiai, a vízügyi és a gazdasági érdekek között - mondta Sólyom László, államfő, aki a szigetközi polgármesterek meghívásának tett eleget. Dunakilitin tájékoztatást kapott a vízpótlást szolgáló intézkedésekről az észak-dunántúli vízügyi hatóság vezetőjétől.

Janák Emil, az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetőjének tájékoztatása szerint ilyen jellegű beavatkozások történtek az Öreg-Duna 1992. évi elterelését követően az Öreg-Duna hullámterében, továbbá a Mosoni-Dunában és a mentett oldali térségben. 

Kárpáti László, a Fertő-Hanság Nemzeti Park igazgatója közölte: a kényszerből kialakított vízpótló rendszerrel nem oldódott meg minden probléma. Gondot jelent egyebek között a főmeder "erdősülése", ami árvízveszélyt jelent. 

Fűzfa Zoltán, a Mosonmagyaróvár Környezetvédelméért Közalapítvány képviseletében a nemzeti park létesítése mellett szállt síkra. Emlékeztetett, hogy 1991-ben országgyűlési határozat született nemzeti park 1995-ig történő létrehozásáról. Az elgondolás szerint a Szigetköz, továbbá Ausztria és az akkori Csehszlovákia határ menti területei alkották volna a háromoldalú nemzeti parkot. 

A tájékoztatókat követően a köztársasági elnök megtekintette a dunakiliti duzzasztóművet és motorcsónakból a hullámtéri mellékágakat. A Szigetközben működő társulások vezetői petíciót adtak át az államfőnek, amelyben támogatását kérték a Szigetköz megújításához. Felvették egyebek között, hogy vonják be a térségben élőket a döntéshozatalokba. Az aláírók szerint a szlovák-magyar megegyezés hiányában is van lehetőség a rehabilitáció megvalósítására. A megegyezés hiányára hivatkozva ne akadjanak el a források és ne akadjon el a térségfejlesztés - olvasható a petícióban. 

Magyarország és Szlovákia egyaránt európai uniós tagállam, így a vízkeret irányelv mindkét országot ökológiai vízhasználatra kötelezi. Ha ezt a kötelezettséget mindkét fél betartja, az már önmagában sokat segítene a Szigetköz helyzetén. Olyan problémákat oldhatna meg, amelyeket a Bős-nagymarosi vízlépcső ügyétől el lehetne választani - jelentette ki az államfő.

A köztársasági elnök részben lehetségesnek tartja a szigetközi polgármestereknek azt a kérését, hogy válasszák el a Szigetköz rehabilitációját a szlovák féllel történő megegyezéstő. Sólyom László kifejtette: a Szigetköz a bősi vízlépcső megépülésének és a Duna elterelésének következményeit kénytelen elszenvedni. Amíg ez ügyben megegyezés nem születik, addig a meglévő és "nem kielégítő" keretek között lehet megoldásokat találni - mondta Sólyom László.